A leghíresebb gyártó, a John Deere évről évre hatékonyabb és környezetbarátabb technikákkal áll elő, az idei Las Vegasi CES-en például kamerákkal és gyors processzorral felszerelt, óránkénti húsz kilométeres sebességgel dübörgő, hatalmas permetezőgépet mutattak be. A gép trükkös szerkezet: csak ott permetez, ahol érzékelői gazt észlelnek. Az eredmény magáért beszél: a masina a teljes terület helyett csak a harmadát szórja be gyomirtóval.
Amikor a kevesebb több
A mezőgazdaságban is jó ideje megkezdődött a big data, az adat uralmának korszaka. A farmerek eredményesebben védik a környezetet, ha adatgyűjtő technikákkal csökkenteni tudják a költségeket és időt is megspórolnak. A behálózott világban okostelefonjukkal távolból képesek folyamatosan figyelni a termőföldet, hogy milyen állapotban van a takarmány a silókban, de borászok is monitorozhatják a hordókban tárolt borok öregedését. Egyrészt jobb lesz a minőség, másrészt nagyobb a terményhozam, és közben kevesebb időt kell tölteniük a földeken. A gépek megteszik helyettük, mert ezeket az órákat a mezőgazdák régebben kemény helyszíni munkával töltötték volna.
Permetez a zöld traktor (Kép: Unsplash)
„Az új technológiák bevezetését két fő hajtóerő mozgatja: a szükséglet, hogy például mikor jelenik meg egy fertőző betegség, és a legköltséghatékonyabb módszer keresése” – magyarázza Amit Dhingra, a Texasi A&M Egyetem kertészeti tanára.
A digitalizációval, genomikával, adatelemzéssel „több a kalória”, és kevesebb az „input”, mint a rovarirtók és hasonló vegyszerek.
E trendeknek megfelelve, a fejlesztőcégek, startupok és a szakterület gigászai egyaránt gyakran dobnak piacra adatokat gyűjtő, azok elemzésében és a rájuk épülő döntéshozásban hatékonyan segítő csúcstechnológiás termékeket.
Érzékelők mindenhol
A francia Brad startup a termőterület hőmérsékletéről, a levegő nedvességtartalmáról és a napfény-mennyiségről valósidőben adatokat gyűjtő szenzort fejlesztett. Ezeknek az információknak a birtokában megalapozottabb döntések hozhatók a locsolás időpontjáról és időtartamáról, a talajkezelés mikéntjéről, vagy hogy hogyan csökkentsék a gyomirtók használatát.
A szintén francia Meropy mindkét oldalán hosszú küllőkkel felszerelt kereke átgördül a termőföldön, miközben kamerái mindenhonnan, változatos szögekből fényképezik a terményt, észreveszik az esetleges gyomokat, károkozó állatokat, betegségeket.
Az ezekben a hordókban lévő borokról is mindent elmond a szenzor (kép: Unsplash)
A dél-koreai AimbelLab rendszere a nagy silókban tárolt gabona, takarmány mennyiségét és minőségét, a tárolási feltételeket figyeli, tehát nemcsak a mennyiségről gyűjt adatokat, majd ezeket az adatokat felhasználva, jobban eldönthető, hogy mikor kell szállítani, tehát beszállítót és farmert is megkímél felesleges utaktól.
Az amerikai Simple Labs startup szenzora hőmérsékletet, nedvességet, pH-t és az ízt és a színt egyaránt befolyásoló fenoltartalmat mérő szenzort fejlesztett hordókban és kádakban tárolt borok állandó vizsgálatához.
Az új eszközök megszakítás nélküli működéséhez persze folyamatos, megbízható szélessávú kapcsolat kell, és ez egyelőre nem mindenhol evidens, mert hiába beszélünk egyre gyakrabban az 5G-ről, sok gazda még a hibátlanul működő 3G-vel is elégedett lenne.
