(Nyitókép: Wikimedia Commons)
Történelmi épületek, az UNESCO Világörökség Helyszínek kollektív emlékezetünk részei. Az idő múlásával egyre több pusztul el, rongálódik meg. Az okok változatosak: nem figyelünk rájuk és elkopnak, esetleg természeti katasztrófa, emberi tevékenység (vandalizmus, háború stb.) miatt enyésznek el. Rekonstruálásuk többféleképpen történhet és ma már szinte mindenhol alkalmazzák ehhez a 3D-modellező és nyomtatótechnológiákat.
Szíria, Húsvét-sziget, Kína
A Microsofttal együttműködve, az oaklandi CyArk például 3D-lézerszkenneléssel és akkor újnak számító webtechnológiákkal a 2010-es évek közepén igyekezett minél több helyszínről modellt készíteni, amelyeket honlapján tekinthetnek meg, a virtuális látogatók.
Akkoriban, egy másik projekt részeként, a Sydney Operaházat (és környékét) szintén leszkennelték. Az Iszlám Állam szélsőségesei által elpusztított szíriai Palmyráról 2015-ben készült virtuális rekonstrukció.
Palmyra (Kép: Wikimedia Commons)
Miután 2001-ben a Talibán Iszlám Emirátus Legfelsőbb Bírósága rendeletet adott ki az Afganisztánban található összes emberábrázoló szobor elpusztításáról, a Kabultól 230 kilométerre fekvő, Bámiján-völgy két Buddha-szobrát felrobbantották. A terület két évvel később nyilvánították a kulturális világörökség részévé, és a szobrokat bő tíz évvel később a szakterület egyik elsőszámú vállalatának számító 3D Systems 3D-technológiájával kezdték el fizikailag rekonstruálni.
A Virginiai Történelmi Társaság, egy richmondi múzeum az amerikai szövetségi állam múltját, például az 1861 és 1865 közötti polgárháború emlékeit dolgozza fel 3D-szkenneléssel és nyomtatással, így igyekszik vakok és gyengénlátók számára is tapintásalapú interaktív élményt nyújtani.
A néhány éve indult Scan The World felbecsülhetetlen értékek leszkennelésével próbálja azokat megőrizni. Tavaly októberben például a Húsvét-szigeti tűzvészben megrongálódott titokzatos szobrokról, a moaikról készítettek szkeneket.
A kínai Jünkang-barlangok az V-VI. században épültek, a 252 barlangban kb. 51 Buddha-szobor látható mintegy 18 ezer négyzetméter alapterületen. Az egyik barlangot eredeti méretben alkotják újra, a munkák 2022-ben kezdődtek.
Ukrajna
Ukrajna orosz inváziójának kezdete, 2022. február vége óta, az UNESCO adatai alapján, az országban legalább 259 kulturális és történelmi emlék sérült meg. A támadók a vallási helyszíneket, a műemlékeket, a múzeumokat és a könyvtárakat sem kímélik. Az országban megszokott látvánnyá váltak a homokzsákokkal vagy állványzattal körbevett szobrok, hogy így védjék meg őket például a légicsapásoktól.
A kijevi Pechersk Lavra épületkomplexum (Kép: Pxfuel)
A nyugati világ egyelőre elsősorban az ukrán katonai műveleteket támogatja, a helyreállításra, különösen történelmi emlékek rekonstruálására kevés az anyagi forrás. Ezeket a helyszíneket korábban, a második világháború alatt a nácik, a Szovjetunió hosszú évtizedei alatt pedig ideológiai okokból rombolták, vagy egyszerűen csak hagyták pusztulni.
Két UNESCO-önkéntes, a Genfben élő Emmanuel Durand francia mérnök és Szergej Revenko, ukrán építész 3D-modelleket készít helyszínekről, most a kulturális világörökséghez tartozó keleti ortodox keresztény kijevi monostorhoz és barlangokhoz tartozó templomot fényképezik nagyon nagy felbontásban, a navigációs adatokkal kiegészített képeket 3D-modellekké alakítják.
Korábban a Kijevtől 130 kilométerre, északkeletre fekvő Csernyihiv 1902-ben nyílt, neogótikus stílusú Ifjúsági Könyvtárát fényképezték, modellezték 3D-ben. Az épületet 2022. március 11-én érte orosz légicsapás.
