A mesterséges intelligenciát már az orvostudományban is egyre több területen használják, például a képalkotásban vagy a diagnosztizálásban. Most egy újabb mérföldkőhöz érkezett az orvostudomány, derül ki az Orvosi folyóiratok szerkesztőinek nemzetközi bizottsága (International Committee of Medical Journal Editors – ICMJE) új ajánlásában.
Vonalvezetőnek jó, de helyettünk nem írhatja meg
Ezentúl alkalmazhatók a mesterséges intelligencia (AI) biztosította nyelvi modellek tudományos cikkek írásához és lektorálásához is, de ezeket az eszközöket nem szabad a tanulmányokban szerzőként feltüntetni. Emellett a publikációk szerzőinek jelezniük kell, milyen módon használták a mesterséges intelligenciával támogatott technológiákat, derül ki a ICMJE ajánlásából. Továbbá arra is kitér az előírás, hogy bizonyítani kell tudni azt is, hogy a cikkekben nincs plágium, beleértve az AI által előállított szöveget és képeket.
A szakértők az AI nyelvi modellek melletti érvnek tekintik azt is, hogy csökkenthetik a tudományos publikálásban tapasztalható nyelvi egyenlőtlenségeket. Miután a kutatási eredmények többségét angol nyelven publikálják, a mesterséges intelligencia felelősségteljes használata méltányos lehet azok számára, akiknek nem az angol az anyanyelvük. Tehát komoly segítséget jelent azoknak, akiknek adott esetben a kézirat elkészítésekor sok időt kellene tölteniük a helyes mondatszerkezetek kidolgozásával, a nyelvtannal és a nyelvhelyességgel, ahelyett, hogy a tényleges kutatási eredmények feldolgozására koncentrálhatnának.
Az AI alkalmazását ugyanakkor fenntartásokkal kell kezelni, állítják az ajánlás kidolgozói, mivel gyakran félremehetnek a betáplált információk, de tényleg segíthet az írásban vagy akár az adatok elemzésében is. Az ajánlás kiemeli, ha a szerzők AI-eszközt használnak munkájuk átdolgozásához, akkor a cikk szerzői mellékeljék annak AI-átdolgozás előtti változatát is a kézirat leadásakor. A szakemberek egyetértenek abban, hogy a mesterséges intelligencia eszközeit nem kell figyelmben kívül hagyni, használatuk előnyös lehet, csak meg kell tanulni megfelelően és tisztességesen alkalmazni őket a tudományos publikálás során is.
Megbízhatóbb az agyvérzés felismerésében az AI
Egy másik érdekes lépcsőfok az orvostudományban, hogy egy mesterséges intelligencia segítségével működő eszköz felülmúlta a segélyhívásokat fogadó diszpécsereket a stroke-os betegek felismerésében – derül ki egy másik, új tanulmányból (.pdf).
Egy dán kutatócsoport ugyanis új mesterséges intelligencia alapú keretrendszert fejlesztett ki, amely képes felismerni az agyvérzést és annak mértékét. Az AI technológián alapuló eszköznek köszönhetően több stroke-os beteget sikerült azonosítania, csupán a mondatfűzésük és a szóhasználatuk alapján, mint az ügyeletben lévő híváskezelőknek. A keretrendszernek köszönhetően már előre lehet jelezni az agyvérzés tüneteit.
Az AI-eszköz képzése a 2015 és 2020 közötti mintegy 1,5 millió segélyhívás hangfelvételeinek elemzésén alapult, amelyből 7370 bizonyult agyvérzéses esetnek. Ezt követően a modellt a 2021-ben beérkezett 344 ezer hívás adatain tesztelték le, melyek között 750 stroke esetet jegyeztek fel. Az AI-modell az agyvérzéses emberek mintegy 63 százalékát azonosította helyesen, ami jobb eredményt jelent, mintha a segélyhívások a diszpécserekhez futottak volna be, akik az esetek csupán 52,7 százalékát ismerték fel. A technológia ebben az esetben olyan fejlettséget mutatott, hogy hatékonyabb előrejelző képességgel bírt, mint az ember.
Az új megoldás azért segítség az stroke diagnosztizálásában és ellátásában, mert segélyhíváskor sok stroke-os eset marad felderítetlenül, ami miatt a páciens kezelését késve kezdik el, s ami életveszélyes következményekkel járhat a beteg számára.
A tanulmányból az is kiderül, hogy a következő lépésnek azt tervezik, hogy az AI-modellt élesben, valós hívási körülmények közötti próbálják ki, s közvetlenül a hívás hanganyagának elemzéséből vonnak majd le következtetéseket.
