Bár progresszívnek tűnhet az internet óta a legjelentősebb technológiai áttörésként jellemezhető dolog integrálása, veszélyeztetheti a vállalat márka hírnevét is. Minden vállalkozás egyik elsődleges célja a megbízható „brand” felépítése. A bizalom hűséges ügyfeleket épít, ami minden márka számára a legértékesebb eszköz. A bizalomépítés azonban „nem bizonyított” technológiával kontraproduktív, különösen akkor, ha az emberek többsége fenntartásokkal kezeli a mesterséges intelligencia technológiát még.
Bizalmatlanság és gyanúper
A legújabb felmérések szerint az amerikaiak körében jelentős a bizalmatlanság a mesterséges intelligenciával szemben. A mesterséges intelligenciát ismerő emberek mintegy 70%-a arról számolt be, hogy nem vagy alig bízik abban, hogy a vállalatok felelősségteljes döntéseket hoznak az MI termékekben való felhasználását illetően. A személyes adatokkal való esetleges visszaélésekkel kapcsolatos aggodalmak még nagyobbak: a válaszadók 81%-a aggódik amiatt, hogy az MI-technológiákat alkalmazó vállalatok nem kívánt vagy kellemetlen módon használhatják fel az adataikat.
És ha ez nem lenne elég, a Checkr felmérése szerint az amerikai munkavállalók közel 75%-a aggódik amiatt, hogy az MI a következő hat hónaptól két évig terjedő időszakban munkahelyek megszűnéséhez vezethet. Az adatokat figyelembe véve joggal következtethetünk arra, hogy a mesterséges intelligencia jelenleg nem szolgálja a közérdeket, különösen, ha a vállalatok irányítják.
Akkor miért ugrik fel oly sok vállalat az MI-szekérre?
Hogy igazságosak legyünk, a vállalatok mindig azzal a szándékkal fogadják el az új technológiákat, hogy a korábbit megelőzzék: hasonlóan az 1990-es évek végéhez, amikor minden vállalkozásnak lett weboldala, még ha nem is volt rá szüksége. Néha elfelejtjük, hogy a fogyasztók konkrét okok miatt keresik egy márka termékeit és szolgáltatásait. Például az ismertség, a kényelem és a megbízhatóság miatt, nem pedig a legújabb technológia csábítása miatt.
Vegyük például a Google-t. Nemrégiben a Gemini nevű mesterséges intelligenciával működő képgenerátorukkal kapcsolatban ellentmondásba keveredtek, mivel azzal vádolták őket, hogy „politikai” elfogultságot mutatnak, mivel olyan „sokszínű” képeket hoztak létre, melyek nem voltak történelmileg vagy tényszerűen pontosak: például fekete vikingeket, női pápákat és indiánokat az alapító atyák között.
Még a Google sem tévedhetetelen
A kritikusok szerint a Gemini algoritmusai a progresszív értékekhez jobban igazodó képeket és témákat részesítették előnyben. Mások szerint ez az algoritmus hibája volt, és nem szándékos. Akár igazuk van a kritikusoknak, akár nem, a Google szüneteltette az MI képgenerátor fejlesztését, hogy foglalkozzon a problémával. Sajnos a márkájuk hitelessége már ekkor veszélybe került.
A Google egy olyan márka, melyet emberek milliói használnak. Megbízhatónak kell lennie, és óriási hibát követtek el azzal, hogy egy olyan terméket dobtak piacra, mely nem állt készen a nyilvános használatra. Ez az „állatorvosi ló” lett arra, hogyan lehet aláásni a márkába vetett közbizalmat. A mesterséges intelligencia egy kipróbálatlan technológia. Egyszerűen még nincs elég közbizalom, amire építeni lehetne. Azok a vállalatok, melyek a technológiai hype-ot a megbízhatósággal szemben helyezik előtérbe, szenvedni fognak a következményektől.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos nyilvános szkepticizmus az innovációk diffúziójának törvénye alapján érthető meg, amely megmagyarázza, hogyan terjednek az új ötletek és technológiák. Ez a törvény az alkalmazók öt kategóriáját határozza meg: újítók, korai alkalmazók, korai többség, késői többség és lemaradók.
(Kiemelt kép: Unsplash+)
