A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint az évtized végére a mesterséges intelligencia majdnem annyi energiát igényel majd, ami megfelel Japán jelenlegi fogyasztásának. Ehhez képest nem tűnik annyira elrugaszkodottnak Alex de Vries-Gao, a Digiconomist nevű technológiai-fenntarthatósági weboldal alapítójának becslése.
A 20 százalék már a múlt
A szakértő számításai során az Nvidia és az Advanced Micro Devices által gyártott, a mesterséges intelligencia modellek betanításához és működtetéséhez használt chipek által felhasznált energia-mennyiséget vette alapul. Persze, új tanulmányában figyelembe vette sok más vállalatnál használt chipek energiafogyasztását is.
Az IEA becslése szerint az összes adatközpont – a kripto-bányászat nélkül – tavaly 415 terawattóra (TWh) villamos energiát fogyasztott.
De Vries-Gao kutatásában azt állítja, hogy a mesterséges intelligencia már ennek a teljes mennyiségnek a 20 százalékát tette ki – írta a The Guardian.
A szakértő számításaiba számos változót vontak be. Így például az adatközpontok energiahatékonyságát és az MI-munkaterheléseket kezelő szerverek hűtőrendszereihez kapcsolódó villamosenergia-fogyasztást.
Hollandia kétszer
Az adatközpontok az MI technológia központi idegrendszerét alkotják. Magas energiaigényük miatt a fenntarthatóság kulcsfontosságú szempont az MI rendszerek fejlesztése és használata során.
De Vries-Gao becslése szerint 2025 végére az MI-rendszerek energiafogyasztása megközelítheti az adatközpontok teljes energiafogyasztásának 49 százalékát.
A kutatás szerint az MI fogyasztása elérheti a 23 gigawattot, ami Hollandia teljes energiafogyasztásának kétszerese.
De Vries-Gao szerint számos tényező fékezheti a hardverek iránti keresletet. Ilyen faktornak számítanak a geopolitikai feszültségek, amelyek az MI-hardverek gyártásának korlátozását eredményezhetik – például az exportellenőrzés miatt. A szakértő példaként említi a chipekhez való kínai hozzáférést korlátozó akadályokat, amelyek hozzájárultak a DeepSeek R1 AI modell megjelenéséhez.
Az innováció mérséklő ereje
“Ezek az innovációk csökkenthetik a mesterséges intelligencia számítási és energiaköltségeit” – idézi a brit lap de Vries-Gaót.
Szerinte minden hatékonyságnövekedés tovább ösztönözheti az MI használatát. A hardverek iránti keresletet növelheti, hogy több ország is megpróbál saját MI-rendszereket építeni. Ez a “szuverén MI” néven ismert trend.
De Vries-Gao rámutatott, hogy egy amerikai adatközpont-fejlesztő startup, a Crusoe Energy 4,5 GW gázüzemű energiakapacitást biztosít infrastruktúrája számára. A Stargate nevű cégen keresztül az OpenAI is a potenciális ügyfelek között van.
“Korai jelei már láthatók annak, hogy a Stargate-adatközpontok súlyosbíthatják a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget” – véli De Vries-Gao.
Az OpenAI a közelmúltban jelentette be, hogy az Egyesült Arab Emírségekben indít egy Stargate-projektet.
A Microsoft és a Google tavaly elismerte, hogy a MI-meghajtóik veszélyeztetik a belső környezetvédelmi célok teljesülését.
Nyomokban transzparenciát tartalmazhat
De Vries-Gao szerint az MI energiaigényével kapcsolatos információk egyre szűkösebbek. Az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvénye (AI Act) előírja, hogy az MI-vel foglalkozó vállalatoknak nyilvánosságra kell hozniuk a modellek kiképzése mögötti energiafogyasztást. A mindennapi használatra azonban ez a kötelezettség nem vonatkozik.
Adam Sobey professzor, a brit Alan Turing Intézet MI-kutatással foglalkozó igazgatója szerint nagyobb átláthatóságra van szükség az MI-rendszerek energiafogyasztását illetően. Arról pedig szintén, hogy mennyi energiát lehetne megtakarítani azzal, hogy segítenek hatékonyabbá tenni az olyan szén-dioxid-kibocsátó iparágakat, mint a közlekedés és az energetika.
(Kép: unsplash.com/Antonio Garcia)
