Október elején Budapesten rendezték meg a Kognitív Mobilitás 2025 nemzetközi konferenciát, amely az emberközpontú, fenntartható, valamint intelligens közlekedés jövőjére keresett – és kínált – válaszokat.
A konferencia szakmai partnere a magyarországi Bosch-csoport volt, a rendezvénynek a Bosch Budapest Innovációs Kampusz adott otthont.
Urbanizációs trendek vs fenntartható rendszerek
A Föld lakossága dinamikusan bővül, a világkereskedelem tovább szélesedik, az urbanizáció trendje folytatódik.
Egyre zsúfoltabb nagyvárosok, globalizált ellátási láncok, rohamosan növekvő személy- és áruforgalom, kiterjedt közlekedési rendszerek. Mindez földön, vízen, sínen, levegőben. Így néz ki felülnézetből ma a világunk. Mindez vitathatatlanul kényelmesebbé és gazdagabbá teszi az életünket, ugyanakkor olyan fenntarthatósági kérdéseket vet fel, amelyekre a tudomány és az ipar csak innovatív szemléletben, egymással összefogva találhat jövőálló megoldásokat.
A kognitív mobilitás olyan tudományos trend és megközelítés, amely egységes szakmai keretben fogja össze a jövő közlekedésével foglalkozó innovatív területeket a legjobb eredmény érdekében.
Budapesten tervezték a jövőt
“A Budapesten immáron negyedik alkalommal megrendezett Kognitív Mobilitás konferencia célja, hogy multidiszciplináris nemzetközi platformot teremtsen a közlekedési és járműmérnöki tudományok, a mesterséges intelligencia, a társadalomtudományok és a kognitív infokommunikáció vezető kutatóinak, fejlesztőinek, valamint az érintett iparágak globális szereplőinek” – fogalmazott Dr. Zöldy Máté professzor, a BME Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszékének tanára. A Kognitív Mobilitás 2025 konferencia elnöke hozzátette: “az a célunk, hogy a különféle szakterületek egymással összehangoltan, minél hatékonyabban működjenek együtt a jövő intelligens, kognitív mobilitásának fejlesztésében.”
A kétnapos budapesti rendezvényen több mint hatvan előadás hangzott el nemzetközi és hazai neves szakemberektől. A programban kerekasztal-beszélgetések és látványos ipari bemutatók is szerepeltek.
A konferencia kiemelten foglalkozott olyan kulcsfontosságú témákkal, mint az ember–gép kapcsolat vagy a MI és a gépi tanulás szerepe a holnap mobilitásában.
Mindezek mellett terítékre kerültek a közlekedési infrastruktúrák fenntarthatóságának kérdései, a kognitív logisztika és az energiahordozók jövője is.
Fejlődés a környezeti és társadalmi hatások figyelembevételével
“A műszaki innovációk akkor teremtenek valódi értéket és hoznak előrelépést a világ számára, ha a technológiai fejlesztések figyelembe veszik a társadalmi igényeket és következményeket, valamint felelősen törekszenek a környezeti hatások minimalizálására. A Bosch közel 140 éve elkötelezett az emberre és közösségre szabott technológiák mellett. Mindent megteszünk ma is azért, hogy más szakterületekkel kooperálva, innovációs ökoszisztémában gondolkodjunk a jövőnkről” – hangsúlyozta Dr. Szászi István, a Bosch csoport Magyarországért és az adriai régióért felelős vezetője.
Okosvasút: kizöldülhet a teherszállítás
Az idei Kognitív Mobiltás konferencia különlegessége volt, hogy a második nap kiemelten a vasúti szállítás lehetőségeiről szólt.
Ennek jelentőségét az adta, hogy a nagy tömegű áruk széndioxid-mentes, tehát környezetbarát szállítása közúton jelenleg nem reális.
A villamosított vasútvonalak azonban kiváló zöld alternatívát kínálnak.
A vasút versenyképességéhez a pályák állapotát és rendelkezésre állását, a hálózat kapacitását és a menetrendet is folyamatosan optimalizálni kell.
Elektromos hajtásrendszerek ritkaföldfémek nélkül
A ritkaföldfémekhez való hozzáférést a világ fejlett ipari országaiban geopolitikai konfliktusok és az ellátási láncok kockázatai is nehezítik. Márpedig ezek az nyersanyagok ma még feltétlenül szükségesek például az elektromos járművek hajtásláncaiban.
Ezért különösen fontosak a Bosch szakértője, Vajsz Tibor és munkatársainak, köztük Dr. Szászi István idevágó kutatásai és a szimulációs vizsgálatok.
A konferencián bemutatott Bosch-fejlesztések hozzásegítenek, hogy a jövő elektromos hajtásrendszereiben a ritkaföldfémek teljes mértékben kiválthatóak legyenek más összetevőkkel.
Az így létrejövő magas hatásfokú és költséghatékonyan előállítható, új típusú meghajtások vonzó alternatívát kínálhatnak a jövő elektromos járművei számára.
Megbízható önvezetés – ha esik, ha fúj
Az önvezetéshez nélkülözhetetlen, hogy a járművek jól “lássanak” az úton és stabilan felismerjék a közlekedési táblákat, ami rossz időjárás esetén nehézségekbe ütközik.
Ziyad N. Aldoski és Koren Csaba valós és szimulált adatok segítségével mutatta be a konferencián, mely típusú táblák maradnak jól felismerhetők kedvezőtlen időjárási körülmények között, illetve milyen jellemzők segíthetik a pontosabb észlelést esőben és hóban is.
Az eredmények irányt mutatnak a megbízhatóbb érzékelő algoritmusok fejlesztéséhez, amelyekkel az önvezető járművek biztonságosabban közlekedhetnek változó környezeti feltételek között.
Digitális ikrek segíthetnek a katasztrófák megelőzésében
Nagy forgalmú hidak és más közúti létesítmények összeomlásáról, sokkoló katasztrófáiról időről időre beszámolnak a világ híradásai.
A kérdés az, mit lehet tenni ezek megelőzéséért. A jövő infrastruktúrái a digitális adatokra épülő útüzemeltetés felé haladnak. Tomaschek Tamás Attila digitális ikrek és kiterjedt földrajzi adatbázisok kombinációjának modelljét vázolja fel a konferencián, amely az infrastruktúra (pl. hidak) terheléséről és elhasználódásáról nyújthat különösen részletes, létfontosságú információkat az üzemeltetők számára az időben történő beavatkozáshoz.
Budapest példáján modellezik az elektromos töltőhálózatok bővítését
Az elektromos autózás elterjedésében kardinális kérdés a töltőinfrastruktúra földrajzi elérhetősége. Az elektromos töltőhálózatok bővítése azonban rendkívül beruházásigényes, ezért a siker azon múlik, lehetséges-e a fejlesztések térbeli folyamatát optimalizáltan megtervezni. Omar Alharaeses és munkatársai olyan döntéstámogatási modellt építettek fel, amely megbízható eszközt kínál az adatalapú és rugalmasan skálázható e-töltőhálózatok fejlesztéséhez. Külön érdekesség, hogy a kutatók modelljük kialakításához Budapestet vették alapul, mint Közép-Európa egyik legfejlettebb elektromobilitási központját, ahol a stratégiai tervezést az elektromos járművek állományának bővülése és a töltőállomások növekvő száma is támogatja.
Melyik a zöldebb választás: elektromos vagy hagyományos autót vegyünk?
Széles körben elterjedt hiedelem, hogy környezettudatos autóvásárláskor a legkörnyezetkímélőbb választás, ha új elektromos autó mellett döntünk. Lerchner István és Zöldy Máté kutatása megkérdőjelezi ezt a közkeletű feltételezést. A konferencián ismertetett elemzésük rámutat, hogy az elektromos autók környezetvédelmi előnye csak bizonyos futásteljesítmény után jelenik meg a belsőégésű motorokhoz képest.
Ezen túlmenően pedig használt autót vásárolni szinte mindig környezetkímélőbb, mint újat venni.
Az sem mindegy, hol használjuk az autónkat: olyan országokban vagy régiókban, ahol az áram előállítása magas szén-dioxid-kibocsátással jár, ott az elektromos autók előnye lényegesen korlátozottabb a belsőégésű motoros járművekhez képest.
Sportlétesítményekkel a fenntartható városokért
Szalóki Richárd és Szakonyi Petra több mint 200 hazai sportcélú beruházás elemzésével vizsgálta, hogyan járulhat hozzá a sportlétesítmények fejlesztése a fenntartható mobilitáshoz.
Az eredményekből kitűnik, hogy a megfelelően elhelyezett sportkomplexumok csökkenthetik a fosszilis energiahordozóktól való függést, mivel motivációt és egyúttal lehetőséget teremtenek a gyalogos, valamint a kerékpáros közlekedésre.
A konferencián bemutatott kutatás kiemeli a sportcélú barnamezős rehabilitációt, mint az innovatív mobilitás elősegítőjét, továbbá betekintést nyújt a döntéshozóknak, miként használhatják a sportlétesítményeket a fenntartható településfejlesztés katalizátoraként.
(Kép: Unsplash/Sue Winston)
