– Egy picit menjünk vissza a múltba, amikor a szövetség élete elkezdődött…
– Egy keddi napon, 1990. december 4-én indult el a magyarországi infokommunikációs ipar szövetségi élete, amikor megalakult a Számítástechnikai és Szervezési Vállalkozások Szövetsége (SzSzVSz), majd nem sokkal később már IVSZ néven lett ismert a társaság. A cél az volt, hogy egy olyan közös platformot hozzunk létre az informatikai, az elektronikai és a távközlési vállalatoknak, ahol meg tudják fogalmazni a közös problémáikat és amin keresztül van lehetőség a szakmapolitika felé közvetíteni azokat. Emellett az infokommunikációs technológia (továbbiakban: IKT) szakterület fejlődésének, megismertetésének elősegítése, a tagszervezetek szakmai, iparági érdekeinek hatékony képviselete, továbbá a digitális technológiák hazai és nemzetközi elterjedésének növelése, valamint az IKT kutatás-fejlesztés és innováció elősegítése, támogatása szerepelt a célok között.
– Milyen víziókkal indult a MENTA konferencia 30 éve?
– A szövetség megalakulása után 3 évvel, Gyurós Tibor, akkori IVSZ elnök kezdeményezésére indult a MENTA konferencia . A MENTA mindig is az IVSZ törekvéseinek a lenyomata volt, azaz leginkább azok a témák kerültek a színpadra, amik aktuálisan foglalkoztatták az IVSZ közösségét. Beszéltünk a legmeghatározóbb IKT-trendekről, a szektort érintő szabályozási kérdésekről, vagy például a szakember utánpótlásról. A vállalatokon kívül kormányzati szereplőket és más iparági- szakmai-, érdekképviseleti szervezeteket is bevonva, évről-évre megújulva bontottuk ki a legkurrensebb témákat.
– Majd jött egy fordulat a digitalizációnak köszönhetően…
– Valóban, ahogy a digitális gazdaság egyre nagyobb léptékben nőtt, az IVSZ már nemcsak az IKT szektor vállalkozásaira, hanem a digitális gazdaság összes szereplőjére kezdett el figyelni. Ami azt jelentette, hogy azokat a szektorokat, amelyeket leginkább érint a digitalizáció – például a bankszektort, az egészségügyet, az energiaszektort vagy akár az épületgépészettel kapcsolatos iparágakat is ide sorolhatnánk –, is sikerült bevonnunk a szövetség körébe, hogy segíthessük növelni versenyképességüket, és innentől kezdve már nem csupán az IKT-szektor érdekeit képviseltük, hanem az egész digitális gazdaság fejlesztésének támogatását tűztük ki célul.
– Mesélne a szövetség fontosabb állomásairól, amelyek a konferenciák tematikáját is formálták és jelenleg is formálják?
– Úttörőként még 2015-ben készítettünk egy, a digitális gazdaság mérésére vonatkozó kutatást, amelyet 2019-ben újra megismételtünk. Akkor első ízben tudtunk adatokat szolgáltatni az üzleti élet szereplőinek és a szakpolitikának is arra vonatkozóan, hogy milyen lehetőségek rejlenek a digitális gazdaságban és annak a fejlesztésében.
De az is nagyon fontos mérföldkő volt számunka, amikor belekezdtünk az informatikai szakemberképzés és -utánpótlás témakörének mélyebb feltérképezésébe. Egyelőre ez még mindig jelentős, a digitális gazdaság fejlődését akadályozó probléma, s még mindig nagy a hiány Magyarországon, de kis mértékben talán már tapasztalhatóak előrelépések. Azt gondoljuk, hogy nemcsak a kormányzatnak, hanem a vállalatoknak is fel kell ismerniük: invesztálniuk kell a digitális kompetenciák fejlesztésébe vagy legalább támogatni munkavállalóik ez irányú ambícióit. Hiszen egyre több munkakör követeli már meg, hogy rendelkezzünk minimális digitális kompetenciával és digitális készségekkel.
Meg kell említenünk továbbá a “Femintech” kutatásunkat , amely a női munkavállalók helyzetét mérte fel az IT-szektorban azzal a céllal, hogy a munkaadók megfelelő körülményeket tudjanak teremteni számukra, és a szektor a nők számára is egyre vonzóbb legyen, így csökkenjen a munkaerőhiány. Szerencsére mára egyre több cég ismeri fel, hogy a női fejlesztői szakértelem integrálása a cég fejlődése szempontjából is kikerülhetetlen, ezért igyekeznek olyan környezetet teremteni, amelyben kibontakozhatnak.
– S aztán jött a következő lépcsőfok, berobbant a mesterséges intelligencia…
– A digitalizáció kapcsán mindig van egy aktuális boom egy-egy technológia körül. A 2010-es évek elején például a big data-korszakot vagy az ipar 4.0 és a digitális transzformáció kulcsszavakat ízlelgettük. Mára ezek a kifejezések átalakultak: MI-ről, digitális ikrekről és metaverzumról beszélünk. Fejlődési szintet ugrottak az LLM-technológiák, amelyek most már ingyenesek ugyan, de néhány éve még a vállalatok számára is csak súlyos befektetéssel voltak elérhetőek. Érdekes volt látni, ahogyan sokan rácsodálkoztak a generatív mesterséges intelligencia erejére és a benne rejlő távlatokra, pedig valójában az MI már nagyon régóta velünk van. Az MI-nek köszönhetően nagyon sok technológiai startup is új lendületet kapott.
Fogunk mindezekkel is foglalkozni az őszi konferencián, például lesz olyan előadónk is, aki részt vett a generatív MI-megoldások fejlesztésében. Ő például arról fog beszélni, milyen lehetőségek rejlenek a mesterséges intelligencia hosszabb távon történő üzleti alkalmazásában.
– A mostani MENTA konferencia egyfajta jövőbe tekintésbe hívja vendégeit, ugyanis az elkövetkező 30 év vizionálására vállalkozik. Lehet-e egyáltalán a mai gyorsan változó világban 30 évre előrelátni?
– Ez valóban nem könnyű feladat, de megpróbáljuk előrevetíteni, hogy milyen forgatókönyvekre lehet számítani. A 30-as szám arra kötelez minket, hogy ne haladjunk visszafelé, hanem tekintsünk előre, mint ahogy az IVSZ mindig is inkább a jövőben levő lehetőségekre fókuszált, és nem azt nézte, mit hagytunk ki a múltban.
Például érdekes lesz majd boncolgatni, hogy a változó környezet hogyan hozta magával a vezetői képességek és a szemlélet változását (VUCA). A vezetői attitűd és maga az ember fontos helyet kapott a rendezvény programjában. Ma már egy vezető sokkal agilisebb és komplexebb tudással közelíti meg a problémákat, hiszen többféle helyzetre kell felkészülnie, amelyre azonnal kell reagálnia. Ezért olyan meghatározó embereket hívtunk, akik már bizonyítottak menedzserként és azt fogjuk velük körbejárni, hogyan kell egy jó vezetőnek érvényesülnie és milyen tudásra, milyen szintű technológiai hozzáértésre lesz szüksége.
– Milyen fókusztémákkal készülnek és kik lesznek a kiemelt előadók?
– A konferenciát három téma: az üzlet, az ember és a technológia köré szerveztük, hogy érthetőbbé váljon, melyek lesznek a következő évtizedek digitalizációt, innovációt és üzletet vezérlő tényezői. Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk az ember szerepének változásával, azzal, hogy milyen vezetőkre van szükség, hogy milyen hatások érik az üzletet és milyen változásokat felé terel minket a technológia.
A rendezvényen például Dr. Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke beszélget majd Küllői Péterrel arról, hogy a hazai üzletemberek és vállalkozások milyen mindsettel, attitűddel emelkedhetnek ki a középszerűségből, és mi lehet a siker titka. Jaksity György is ott lesz a színpadon és megosztja velünk, mit gondol az inflációs szorítások enyhítésének esélyeiről Rájuk jellemző, hogy jó látnokok, ezért is várjuk kíváncsian, mit fognak mondani.
Nagyon büszkék vagyunk arra is, hogy Európa legmeghatározóbb lobbiszervezete, a DIGITALEUROPE főigazgatója, Cecilia Bonefeld-Dahl előadóként megosztja a közönséggel, hogy meglátása szerint milyen jövője van a digitális Európának és melyek azok a technológiai, illetve szabályozási tényezők, amelyek gyorsíthatják vagy lassíthatják fejlődésünket.
– Egy jubileum fontos mérföldkő, ilyenkor a siker van az előtérben, de biztos vannak olyan dolgok, amik tévutakká vagy ellentmondásos, megosztó történetekké váltak. Melyek voltak ezek?
– Globális szinten tévútnak bizonyult, hogy a 2000-es évek elején a dotkomlufi kipukkanásáról beszéltünk. Kiderült azóta, hogy a digitalizáció egy aranybányának számító terület, mindennapi életünk és gazdaságunk meghatározó tényezője, amely nemhogy nem kipukkant, hanem pillanatnyi megtorpanást követően hatalmas ütemben fejlődik.
Hazai szempontból talán az volt tévút, hogy nagyobb hangsúlyt fektettünk az elmúlt időszakban az infrastruktúrafejlesztésre és az eszközbeszerzésre, mint az azt használó emberekre, holott a kompetenciafejlesztésbe, a képzésbe kellett volna többet invesztálnunk, hogy legyenek, akik ki is tudják használni a fejlett infrastruktúrát és eszközöket.
És ha már tévutak, az IVSZ életében is voltak helyzetek, amelyekre talán lassabban reagáltunk, mint kellett volna. Túl sokáig fókuszáltunk csupán az IKT-szektorra, és csak az utóbbi időben kezdtünk el igazán nyitni a teljes digitális gazdaság felé, és holisztikusabban szemlélni a digitalizáció folyamatát. Bár azt gondolom, hogy azzal, hogy az IVSZ 2023-tól IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége néven működik tovább, azzal nyomatékosítottuk azt a törekvésünket, hogy a teljes nemzetgazdaság szempontjából jelentős digitális gazdaság fejlesztéséért dolgozunk, amely a vállalkozások széles körének jelent lehetőséget .
– Annyi minden történt, ami formálta a célokat. Vajon változott-e a szövetség küldetése az elmúlt több mint 30 év alatt? Mi az IVSZ terve az elkövetkező 30 évre? Nem elfeledkezve arról, hogy egyes előrejelzések szerint 2050-re nem a digitalizáció lesz a legégetőbb problémája az emberiségnek…
– A küldetésünk nem változott: továbbra is egy érdekképviseleti szövetség vagyunk, amely nemcsak a vállalkozások, hanem a digitális gazdaság érdekében is fel tud lépni, és ahol a aktív szakmai közösség működik és a menedzserek egymástól tanulhatnak. Van még mit tennünk. Hatalmas potenciál rejlik még a digitális gazdaság fejlesztésében. A McKinsey tanulmánya szerint ha a magyar gazdaságnak sikerülne felzárkóznia az éllovas országok teljesítményéhez, akkor 2030-ra az 8.500 milliárd GDP többletet jelentene az ország számára. Mi azon dolgozunk, hogy sikerüljön elérni ezeket a célokat.
