Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Post Type Selectors
post
Hirdetés

Oktatás

A médiaműveltség már a '90-es évek óta része az iskolai alaptantervnek Finnországban. Ahogy az online térben egyre inkább elszaporodnak a deepfake-ek, az MI-vel kapcsolatos alapvető ismereteket is beépítik az oktatásba.
Az idei a hazai HR-szektor számára a kihívások és az alkalmazkodás éve volt. A gazdasági bizonytalanság, a demográfiai fogyás és a technológiai átalakulás hármas szorításában a vállalatoknak újra kellett gondolniuk a munkaerő-stratégiáikat. Miközben a munkaképes korú népesség tovább csökkent, a foglalkoztatottság rekordközeli szinten maradt, és a 75 százalékos aktivitási ráta továbbra is kiemelkedő a régióban. A számok mögött azonban jól látható egy új korszak kezdete. 2025-ös nagy HR-összegzésünk következik.
Nehéz helyzetben van az oktatás Magyarországon, ahol még mindig a 19. századi alapokon nyugszik az edukáció, azaz a frontális tudás átadáson van a hangsúly. Ez utóbbi az ipari forradalmat követő kort kiszolgálta, de a hiátusai már az első digitális boomoknál, 2000 és 2010 körkényén megmutatkoztak. Az idén pedig egyértelművé vált, hogy a frontális oktatás nem lesz elég, sőt. Milyen teljesítményt nyújtott és milyen irányváltás vár a magyar oktatásra?
A megállíthatatlan automatizáció és robotizáció évek óta fenntartja a munkaerőpiac egyik legnagyobb dilemmáját, miszerint a kék- vagy a fehérgalléros munkakörök vannak-e nagyobb veszélyben az átalakuló gazdaságban. A válasz roppant kézenfekvőnek tűnik, azonban az idei év megmutatta, hogy miért érdemes újraírni a korábban biztosnak hitt forgatókönyveket.
A Z nemzedék számára a digitális világ nem egy tanulandó készség, hanem természetes közeg. Ebből a magabiztosságból a cégek is egyre többet profitálhatnak – és ma már sokan értékként tekintenek rá. A Schönherz Iskolaszövetkezet legfrissebb kutatása új összefüggésekre mutat rá a Z generáció, a kiberbiztonság és a digitális kompetenciák kapcsolatában.
Az elmúlt időszakban több ország is korlátozta a kiskorúak, azaz 13–14 évnél fiatalabbak közösségi média-használatát. Most egy EU-tagállam is csatlakozik a tiltáshoz, ami komoly precedenst teremthet európai viszonylatban is.
Az okostelefonok ma már amellett, hogy nélkülözhetetlen kommunikációs eszközök, a mindennapok digitális központjai is. Egy átlagos felhasználó készülékén több tucat, sőt akár száznál több alkalmazás is lehet. Banki ügyintézés, parkolás, vásárlás, szórakozás, egészségügy, közlekedés, munka, tanulás… mindenre van egy app. Vagy kettő. Vagy tíz. De vajon eljöhet az a pillanat, amikor az appok már nem segítenek, hanem elárasztanak minket? Amikor a digitális kényelem helyett digitális káoszra emlékeztet a telefonunk képernyője?
A mesterséges intelligencia egyik pillanatról vált a mindennapi munkaeszközzé a hazai és nemzetközi vállalatoknál egyaránt. Munkavállalók napi szinten használják e-mailek, riportok, prezentációk generálásához, gyakran bizalmas üzleti és ügyféladatok bevonásával. Ez azonban komoly kérdéseket vet fel: mennyire tudják ellenőrizni a vezetők, hogy milyen információk kerülnek külső rendszerekbe, és hogyan lehet biztosítani az adatbiztonságot az AI-adta hatékonyság megtartása mellett? A soron következő United Consult webinár választ ad a kérdésre!
Görögország, amely a nyugati oktatás történelmi bölcsője, együttműködésre lép az OpenAI-jal. A különleges kooperáció pedig egészen a görög középiskolákba és startupokhoz viszi el a mesterséges intelligenciát.
A diákok vagy akár irodai dolgozók számára a laptop egyszerre munkaeszköz és mindennapi társ. Az idei legjobbak a hordozhatóságot, az üzemidőt és a teljesítményt egyszerre helyezik előtérbe.
A mesterséges intelligencia többé nem semleges technológia. A védekezés oldalán algoritmusokat finomít, a támadók kezében megtéveszt és manipulál. A kérdés nem az, hogy melyik oldal használja, hanem az, hogy melyik használja jobban. Egy vezető sérülékenységkutató segítségével megmutatjuk, hogyan válik a mesterséges intelligencia a kibertér kétarcú eszközévé – és miért érdemes mindkét oldalt figyelni.
Szigorított ellenőrzési folyamatot kell vállalniuk mostantól azoknak a kínai, orosz és iráni kutatóknak, akik Dániában szeretnének egyetemre járni, vagy ott dolgozni. A dán hírszerzés ezeket az országokat azonosította magas kockázatúként - a kémkedés szempontjából.

ICT Global News

VIDEOGALÉRIA
FOTÓGALÉRIA

Legnépszerűbb cikkek

ICT Global News

Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le az IT legfontosabb híreiről!