Elon Musk Starlink hálózatának kommunikációs műholdjai minden korábbinál gyorsabban térnek vissza a Földre. A megfigyelések szerint naponta akár négy műhold is elég a légkörben, ami új kérdéseket vet fel az űrszemét halmozódása és a biztonság terén.
Jonathan McDowell, a Harvard–Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagásza az EarthSky-nak azt mondta, hogy 2025-ben naponta átlagosan egy-két Starlink műhold lép ki a pályájáról, viszont ez a szám a SpaceX hálózatának bővülésével akár napi ötre nőhet.
A Starlink Musk vagyonának egyik legfontosabb pillére, és a SpaceX körülbelül 42 százalékát is birtokolja, ami a magánpiaci értékelések alapján mintegy 140 milliárd dollárt, azaz közel 47-48 ezer milliárd forintot ér.
Egyre több műhold semmisül meg
Az utóbbi hetekben több olyan felvétel is megjelent a közösségi médiában, amelyeken légkörben elégő Starlink műholdak láthatók. Ezek a videók nyilván aggodalmat váltottak ki: szaporodnak a Starlink tevékenységét és annak veszélyeit firtató kérdések.
Jelenleg mintegy 20 ezer objektum kering az alacsony Föld körüli pályán, köztük 12 ezer működő műhold, amelyekből 8500 tartozik a Starlinkhez. A legtöbb ilyen eszköz élettartama körülbelül öt év, és úgy tervezték őket, hogy az életciklusuk végén a légkörbe visszatérve teljesen elégjenek.
„Néhány havonta előfordul, hogy egy űreszköz darabja visszazuhan, és nagyobb törmelékként a földre érkezik. Eddig szerencsére elkerültük a bajt, nagyon szerencsések voltunk, de ez nem fog örökké tartani” – jósolta McDowell, aki az X-en ábrán is szemléltette, hogyan nőnek a Starlink visszatérései:
Mekkora veszélyt hordoznak a Starlink lezuhanó műholdjai?
Egyelőre semekkorát. A Starlink műholdak önmegsemmisítő módon, teljesen elégnek a légkörben, így nem marad utánuk nagyobb törmelék. Nem is ezekkel van tehát a gond, hanem a régi, irányítás nélkül sodródó műholdakkal és rakétafokozatokkal, amelyek túlélhetik a visszatérést, és a Földre hullhatnak.
A kutatók szerint a növekvő aktivitás miatt a Föld körüli pálya egyre zsúfoltabbá válik. A visszatérő objektumok mozgása nehezen követhető, és bár a Starlink műholdak irányított módon semmisülnek meg, az űrszemét növekedése továbbra is komoly kihívást jelent.
Láthatatlan hatások a légkörben
Bár a visszatérő Starlink műholdak közvetlenül nem fenyegetik az embereket, a tudósok vizsgálják, hogy az égés során keletkező anyagoknak lehetnek-e hosszú távú következményei.
A visszatéréskor keletkező alumínium-oxid részecskék befolyásolhatják a felső légkör kémiai összetételét és hőmérsékletét. Ez a kutatási terület még gyerekcipőben jár, de az első modellek szerint a hatások jelentősebbek lehetnek, mint korábban gondolták.
A Starlink visszatérései tehát jelenleg inkább látványos égi események, mintsem közvetlen fenyegetések. A műholdak teljes megsemmisülése csökkenti az űrszemét mennyiségét, de a folyamat mellékhatásai továbbra is kérdéseket vetnek fel.
A Föld körüli térben keringő műholdak száma gyorsan emelkedik, és a tudósok szerint a következő években még több hasonló visszatérési esemény várható. Bár a Starlink rendszere önmegsemmisítő technológiát alkalmaz, a teljes űrforgalom növekedése miatt az irányítás nélküli törmelék kockázata nő.
Ennek a tendenciának az ún. Kessler-szindróma lehet a legsúlyosabb következménye. A ’70-es években leírt elmélet szerint, ha a Föld körüli pályán keringő űrszemét ütközései láncreakciót indítanának el, akkor a bolygónk akár évtizedekre kommunikációs, informatikai és technológiai sötétségbe borulna.
A címlapkép illusztráció. Fotó: Jeanson Wong / Unsplash
