Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Post Type Selectors
post

Tizenhatmillió PayPal-belépést tartalmazó állomány bukkant fel

Egy adatállományt tettek közzé egy ismert szivárogtató fórumon, amely állítólag 15,8 millió PayPal-hitelesítő adatot tartalmaz. Az adatok között vannak bejelentkezési e-mailek és egyszerű szöveges jelszavak is.

Bár a hackerek szerint friss adatokról van szó, a PayPal  tagadja, hogy adatvédelmi incidensről lenne szó.

Volt lopás vagy nem volt?

A PayPal elleni kibertámadás után megjelent egy hitelesítő-adatszivárgást hirdető bejegyzés egy jól ismert fórumon, amelyet lopott adatok közzétételére és értékesítésére használnak – számolt be az esetről a Cybernews.

A hirdetés szerzője azt állítja, hogy a csomagban több millió PayPal-hitelesítő adat található e-mailekkel és jelszavakkal.

A PayPalnél ugyanakkor azt állítják, nem történt adatvédelmi incidens. Véleményük szerint a most megjelent poszt egy korábbi esetre utal.

“Nem történt adatvédelmi incidens – az állomány egy 2022-es esethez kapcsolódik, nem új” – írta a PayPal a Cybernewsnak.

Mit tudunk eddig?

A PayPal 2022-ben egy nagyszabású “credential stuffing” támadást szenvedett el, amely 35 ezer fiókot érintett. 

Ez év elején a vállalat kétmillió dollárt fizetett az amerikai szabályozó hatóságoknak, miután megállapították, hogy a cég megsértette New York kiberbiztonsági előírásait.

A hackerek eközben azt állítják, hogy az adatokat idén májusban szerezték meg. 

Az állítólag ellopott információk a következő érzékeny adatokat tartalmazzák:

  • bejelentkezési e-mailek
  • egyszerű szöveges jelszavak
  • kapcsolódó URL-ek

Kisebb lehet a hasznos rész

A támadók szerint a csomagban szereplő, PayPal-fiókból származó adatot globálisan gyűjtötték. Ha ez igaz, a kiszivárogtatás komoly kockázatot jelenthet a felhasználók számára. 

A bejelentkezési adatok felfedése önmagában is súlyos veszély, hiszen ezek szükségesek a PayPal-fiókokhoz való hozzáféréshez. 

Bár a felhasználók gyakran alkalmaznak többfaktoros hitelesítést, a belépési adatok ismerete megszünteti az első védelmi vonalat.

A támadók azt is állítják, hogy a kiszivárgott csomag tartalmazza a kapcsolódó URL-eket is, amelyek közvetlenül mutatnak a kiszivárgott adatokhoz kötődő szolgáltatásokra. 

Az általuk közzétett minták alapján az adatstruktúra lehetővé teszi az automatizált credential stuffing támadásokat.

Bár sok jelszó „erősnek” tűnik, a hackerek szerint sok közülük újrahasznált, így az adatok ténylegesen hasznos része jóval kisebb lehet, mint amit a poszt szerzője sugall.

Megkérdőjelezhető minőségű csomag

A Cybernews szakértői megvizsgálták a támadók állításait, de nem tudták hitelesíteni azokat. A közzétett minták ugyanis túl kicsik voltak ahhoz, hogy érdemi következtetéseket lehessen levonni. 

A kiberkutatók hozzátették, ha valóban májusban történt az adatszerzés, ahogy a poszt szerzői állítják, a hasznos adatok többségét addigra már valószínűleg kihasználták.

Érdekesség, hogy az állítólag hatalmas adathalmazt olyan áron árulják, ami nem tükrözi a hackerek állításainak súlyát – ez arra utalhat, hogy a csomag valódi minősége megkérdőjelezhető.

A PayPal eddig soha nem szenvedett el nagyszabású adatszivárgást, ami arra utalhat, hogy a támadók más módon szerezték az adatokat. Egy lehetséges magyarázat az úgynevezett infostealer (adatlopó) kártevők használata.

Mik az infostealerek?

Az infostealerek olyan rosszindulatú programok, amelyek észrevétlenül jutnak be a felhasználók eszközeire, és a háttérben begyűjtik az érzékeny adatokat. 

Ezek a programok nem zárolják a képernyőt, nem lassítják le a rendszert. “Mindössze” csendben lopják a mentett jelszavakat, az űrlapok kitöltése során az adatokat. Emellett rögzítenek böngészősütiket, bankkártyaszámokat, sőt kriptotárcákhoz való hozzáférést is.

Az adatlopók általában gyanús linkekre kattintással, hamis programok letöltésével vagy rosszindulatú e-mail-mellékletekkel kerülnek a gépre.

Az infostealerek gyorsan dolgoznak: az adatok pillanatok alatt eljutnak a támadókhoz, sokszor úgy, hogy a felhasználó észre sem veszi. Létezik olyan kártevő is, amely a támadás után törli is önmagát az eszközről.

Külön aggasztó, hogy ezek a programok könnyen elérhetők a dark weben – bárki megvásárolhatja vagy kibérelheti őket technikai tudás nélkül. 

Olyan eszközök, mint a RedLine, Raccoon vagy a Vidar, számos nagy adatszivárgásnál játszottak szerepet az elmúlt években, köztük a 2024–2025-ös Snowflake-botrányban is.

Ráadásul már nem csak a Windows-felhasználók veszélyeztetettek – egyes kártevők kifejezetten macOS és Android rendszerekre is készülnek.

A potenciálisan érintett felhasználóknak javasolt megbízható jelszókezelőt használni, valamint azonnal megváltoztatni PayPal-jelszavukat.

(Kép: Unsplash/Mariola Grobelska)

ICT Global News

VIDEOGALÉRIA
FOTÓGALÉRIA

Legnépszerűbb cikkek

ICT Global News

Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le az IT legfontosabb híreiről!