Egy 24 országra kiterjedő felmérés szerint a megkérdezettek 28 százaléka azt mondta, hogy szinte folyamatosan használja az internetet.
Japán a legnagyobb júzer
A tíz európai országot is magába foglaló mintavétel szerint az eredmények a képernyőfüggőséggel kapcsolatos növekvő aggodalmak közepette születtek. Korábbi kutatások ugyanis kimutatták, hogy a túlzott képernyőidő növelheti a gyermekeknél az érzelmi és viselkedési problémák kockázatát.
A szinte állandó online jelenlét aránya Japánban volt a legmagasabb (56 százalék), valamint Dél-Koreában (49 százalék).
A legalacsonyabb arányt Nigériában (13 százalék) és Görögországban (14 százalék) mérték – számolt be az amerikai Pew Research Center felméréséről a Euronews.
Ők Európa internet-királyai
Európában Spanyolország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Svédország és Olaszország állnak az élen az “állandó” internethasználatban.
A hozzáférés mértéke országonként ugyan eltérő, az EU és az Egyesült Királyság adatai szerint ebben az öt országban a lakosság több mint 90 százalékának van otthon szélessávú internet-csatlakozása.
Magyarország ezzel szemben a másik véglethez került közel: a válaszadók 12 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem használja az internetet. Ez az arány magasabb, mint bármely más megkérdezett európai országban – derül ki a jelentésből.
A Pew Research megállapításainál ugyanakkor jóval kedvezőbb helyzetről számolt be az NMHH tavaly őszi tanulmánya.
Magyarország az európai top 10-ben
Az elmúlt évtizedben gyorsabban nőtt az internethasználók aránya Magyarországon, mint más uniós országokban – állapította meg 2024 szeptemberében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
Az NMHH tanulmányában szereplő 2023-as adatok szerint Franciaországban a 16–74 éves lakosság csupán 84 százaléka használta mindennap az internetet. Dacára annak, hogy a vizsgált 25 tagállamból az ország a harmadik legnagyobb lefedettségű üvegszálas vezetékhálózattal rendelkezik.
Az ugyanezen infrastrukturális mutatóban utolsó előtti helyezett Belgiumban ugyanakkor a lakosság 90 százaléka használta a világhálót napi rendszerességgel.
Magyarországnak egyik szempontból sincs oka szégyenkezni – írta az NMHH. A huszonöt vizsgált ország közül hazánk az üvegszálas infrastruktúrával a tizenkettedik legjobban ellátott ország az EU-ban, és a 16–74 éves lakosság 88 százaléka napi szinten használta az internetet. Ezzel hazánk az uniós ranglista tizedik helyét szerezte meg, megelőzve például Ausztriát (84 százalék, 16. hely).
Alkohol, drog, közösségi média…
A Pew adatai szerint számos régióban a magyarországinál jóval nagyobb arányban vannak az internet-mentesen élők. Kenyában például a lakosság 33 százaléka, Indiában pedig 36 százaléka mondta azt, hogy nem használ rendszeresen internetet.
A Pew kutatása azt is kimutatta, hogy minden országban a fiatal felnőttek körében magasabb az internethasználat és a közösségi médiahasználat aránya – ők azok, akik szinte mindig online vannak.
Az európai döntéshozók is felfigyeltek a jelenségre. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a közelmúltban a közösségi média fiatalokra leselkedő veszélyeit az alkoholhoz és a drogokhoz hasonlította.
“Az én időmben a társadalom megtanította a gyerekeknek, hogy egy bizonyos kor alatt nem dohányozhatnak, nem ihatnak alkoholt, és nem nézhetnek felnőtteknek szóló tartalmakat. Úgy gondolom, ideje elgondolkodnunk azon, hogy ugyanezt tegyük a közösségi médiával is” – mondta von der Leyen szeptember közepén az Európai Parlamentben.
Számos európai ország politikusai már több intézkedést is javasoltak, például a nagy technológiai platformok szigorúbb szabályozását a biztonságosabb online környezet érdekében, valamint a közösségi média és az okostelefonok iskolai korlátozását.
Világszerte 2024 végére több tucat iskolarendszer tiltotta be az okostelefonokat az iskolákban – derül ki egy UNESCO-jelentésből.
