A Manchesteri Egyetem legújabb kutatása megkérdőjelezi azokat az aggodalmakat, amelyek szerint a túl sok játék, illetve a TikTok vagy az Instagram görgetése állna a fiatalok körében tapasztalható depresszió, szorongás és más mentális problémák növekedésének hátterében.
Várhatók-e mentális gondok?
A kutatók három tanéven át figyelték 25 ezer, 11 és 14 év közötti diák eszközhasználati szokásait. Vizsgálták az önbevalláson alapuló közösségimédia-használatukat, játékszokásaikat és érzelmi nehézségeiket.
A kutatásban arra voltak kíváncsiak, hogy a technológia-használat valóban előre jelzi-e a későbbi mentális problémákat.
A résztvevőknek arról kellett nyilatkozniuk, hogy egy átlagos tanítási napon mennyi időt töltenek TikTokon, Instagramon, Snapchaten és más közösségi oldalakon, illetve videojátékokkal. Emellett válaszoltak az érzéseiket, hangulatukat és általános mentális állapotukat érintő kérdésekre is.
Nincs egyértelmű bizonyíték
Meglepő módon a tanulmányban nem talált bizonyítékot arra, hogy a fiúk vagy a lányok esetében az intenzívebb közösségimédia-használat vagy a gyakoribb videojátékozás növelte volna a szorongás vagy a depresszió tüneteit a következő évben.
A szerzők szerint a közösségi média használatának növekedése semmilyen káros hatással nem volt a mentális egészségre a rákövetkező esztendőben. Ehhez hasonlóan a több játékidő sem mutatott negatív hatást – számolt be a kutatásról a The Guardian.
A Journal of Public Health nevű folyóiratban megjelent kutatás szerint sem az aktív csevegés, sem a passzív görgetés nem tűnt a mentális problémák kiváltó okának.
A tanulmány szerzői azt ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az eredmények nem jelentik azt, hogy az online élmények ártalmatlanok lennének.
Nem maga a technológia a rossz
A bántó üzenetek, az online nyomás vagy a szélsőséges tartalmak káros hatással lehetnek a jóllétre. A kutatási eredmények szerint ugyanakkor a képernyőidőre való fókuszálás önmagában nem vezetett eredményre.
“A fiatalok közösségimédiával és játékkal kapcsolatos döntéseit befolyásolhatja az, ahogyan éppen érzik magukat. De ez nem feltétlenül fordítva működik” – mondta Neil Humphrey professzor, a tanulmány társszerzője.
“Ahelyett, hogy magát a technológiát hibáztatnánk, arra kell figyelnünk, mit csinálnak a fiatalok az online térben. Arra, hogy kikkel lépnek kapcsolatba, és mennyire érzik magukat támogatottnak a mindennapi életükben” – fogalmazott a Manchesteri Egyetem professzora.
Ausztrália már betiltotta
Ausztrália 16 éven aluliakra vonatkozó közösségimédia-tilalma világszerte nagy figyelmet keltett, és számos kormány fontolgat hasonló intézkedéseket. Újabban az Egyesült Királyságot tartják a következő országnak, ahol teljes tiltás születhet.
Az ausztrál Online Safety Amendment Act nevű törvény december 10-én lépett életbe. A szabályozás hatálya olyan nagy közösségi platformokra is kiterjed, mint a Reddit, az X, az Instagram, a YouTube és a TikTok.
A platformokat életkor-ellenőrzési megoldások bevezetésére kötelezték annak érdekében, hogy a 16 év alattiak ne hozhassanak létre fiókot. A szabályok megszegése esetén a cégeket akár 49,5 millió ausztrál dollár (32 millió amerikai dollár) bírsággal is sújthatják.
Bár a tilalom bevezetése óta a tinédzserek, a technológiai óriások és a szakértők reakciói vegyesek, világszerte egyre több helyen dolgoznak hasonló törvényjavaslatokon – írta a CNBC.
Az USA lemaradásban
“Már látszik, hogy több ország is ebbe az irányba mozdul el. Senki sem gondolja, hogy a jelenlegi helyzet jól működik a gyerekek, a szülők vagy a társadalom számára. Ez pedig az egyik legvilágosabb szakpolitikai válasz, ami jelenleg az asztalon van” – mondta a CNBC-nek Daisy Greenwell, a brit Smartphone Free Childhood (SFC) társalapítója.
Az SFC egy alulról szerveződő mozgalom, amely arra ösztönzi a szülőket, hogy késleltessék az okostelefonok és a közösségi média elérhetővé tételét a gyerekek számára.
A 16 éven aluliak közösségimédia-tilalmát fontolgató országok között szerepel az Egyesült Királyság, Franciaország, Dánia, Spanyolország, Németország, Olaszország és Görögország is.
Az Egyesült Államok ezen a téren lemaradásban van – állítja a Dél-Kaliforniai Egyetem (USC) egyik szakértője. Az országos tiltás bevezetése nem valószínű, ugyanakkor állami és helyi szinten egyre nagyobb az érdeklődés – mondta Ravi Iyer, a USC Marshall School Neely Centerének igazgatója.
Iyer komoly szaktekintélynek számít a témában: együtt dolgozott Jonathon Haidt szociálpszichológussal, a The Anxious Generation című, nagy visszhangot kiváltó könyv szerzőjével. A könyvben Haidt a közösségi média és az okostelefonok gyermekekre és fiatalokra gyakorolt káros hatásait tárgyalja.
Felkészül az Egyesült Királyság
Az év elején az Egyesült Királyságban jelentősen felerősödtek a 16 éven aluliak közösségimédia-használatának betiltását sürgető hangok. A brit Lordok Háza várhatóan még ezen a héten szavaz arról, hogy módosítsák-e a Children’s Wellbeing and Schools Bill törvényjavaslatot, amely egy ilyen tilalmat is tartalmazna.
Az SFC a héten e-mail kampányt is indított, amelyben több mint százezer üzenetet küldtek brit helyi képviselőknek. A levelekben arra szólították fel a brit kormányt, hogy szabjon “ésszerű, életkornak megfelelő határokat” a gyermekek jóllétének védelmében.
A tiltással szimpatizál Keir Starmer, az Egyesült Királyság miniszterelnöke is.
Magyarországon is hamarabb kezdődik a digitális gyermekkor
Vannak olyan óvodások, akiknek már saját mobiltelefonjuk van – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) médiahasználati szokásokat vizsgáló kutatásából. A médiahatóság felmérése szerint nemcsak az első saját okoseszközüket kapják meg a gyermekek egyre korábban, hanem a közösségimédia-felületekre is egyre fiatalabb korban regisztrálnak.
Az NMHH 2017-ben indította el a kétezer gyermek és kétezer szülő bevonásával készült nagymintás, országosan reprezentatív, lekérdezés módszerén alapuló kutatássorozatát. A felmérésben a 7–16 éves magyar gyermekek médiahasználati szokásait és a szüleik ezzel kapcsolatos tudását, attitűdjét, digitális nevelési stratégiáit vizsgálták.
A kutatási adatok szerint a gyermekek évről évre egyre korábban lépnek be a digitális világba. Átlagosan kilencévesen kapják meg első telefonjukat, és majdnem minden harmadik gyermek szinte az iskolatáskával együtt kézhez veheti az első mobilt.
Érzékelhető a saját eszköz megjelenése az óvodás korosztályban is. A megkérdezett gyermekek 7 százaléka már 4–6 évesen mobilhasználó, míg a 7–8 évesek majdnem egyharmadának, a 9–10 évesek megközelítőleg kétharmadának van saját telefonja, ez az arány a 11–12 évesek körében pedig már meghaladja a 80 százalékot is.
A gyermekek szabadidejük jelentős részét képernyő előtt töltik, és ez az idő évről évre nő, a 9–16 évesek képernyőideje hétköznaponként átlagosan két óra, hétvégén 3,5 óra, míg a 15–16 évesek esetében ez már a napi négy órát is meghaladja.
