A kínai Southern University of Science and Technology kutatócsapata áttörést ért el azzal, hogy szintetikus DNS-molekulákat nyomtattak műanyag szalagra. Ezeket pedig, mintegy védelmi rétegként, egy úgynevezett “kristálypáncéllal” vonták be.
A Moore-törvény határán
A 100 méter hosszú DNS-szalagot tartalmazó kazetta 36 petabájtnyi adatot képes tárolni. Ez nagyjából 36 ezer darab egy terabájtos merevlemez kapacitásának felel meg.
A tudósok szerint a nagy tárolási sűrűség alternatívát kínálhat a hagyományos módszerekhez képest, különösen a globális adatnövekedés fényében.
“A jelenlegi adatrobbanás idején a félvezetőalapú – nem felejtő – memóriák elérték a Moore-törvény határait. Emiatt új adathordozókra van szükség, amelyek képesek elképesztően nagy adatmennyiségek tárolására” – jegyezték meg a kutatók.
A DNS a nagy tárolási sűrűsége és az elektromos karbantartás nélküli, hosszú távú tárolási képessége miatt a következő generációs információtárolási közeggé válhat – írja a fejlesztésről a The Independent.
Felforgatja az adattárolást
A kazettát részletesen bemutató tanulmány “A compact cassette tape for DNA-based data storage” címmel jelent meg a Science Advances folyóiratban.
Az Internet Data Center (IDC) előrejelzése szerint a globális adatmennyiség idén eléri a 175 zettabájtot – vagyis 175 millió petabájtot.
A DNS egyre inkább olyan közegként jelenik meg, amely felülmúlhatja az összes korábbi adattárolási módszert.
Ráadásul évszázadokig képes fennmaradni jelentős degradáció nélkül.
Az adatok molekuláris szinten történő tárolásának ötletét először az amerikai fizikus Richard Feynman vetette fel egy 1959-ben tartott előadásában.
Régóta foglalkoztatja a tudósokat
Több mint fél évszázaddal később, 2012-ben a Harvard Egyetemen valósították meg először a DNS-alapú adattárolást laboratóriumi körülmények között.
A Catalog DNA nevű amerikai startup 2019-ben egyik első gyakorlati demonstrációjaként a teljes angol nyelvű Wikipédia szövegét sűrítette DNS-be.
A Bostonban működő cég szerint a DNS “teljesen felforgatja az adattárolás gazdaságtanát”, ám a technológiának előbb költséghatékonnyá és megbízhatóan hozzáférhetővé kell válnia, mielőtt széles körben elterjedhetne.
A Southern University of Science and Technology kutatói által alkalmazott egyik technika megoldhatja ezek közül a második problémát. A szalagra helyezett vonalkódok segítségével az adatok könnyebben visszakereshetők.
(Kép: Unsplash/Frederic Bourbeau)
