Az IVSZ a régió gazdasági versenyképességéről, A kelet-közép-európai országok IKT-szektora, mint a növekedés regionális motorja, valamint a Felhőtechnológiák Magyarországon – gazdasági hatástanulmány című kiadványairól, valamint a digitális kereskedelemről szóló eseményén arról kérdeztük a megszólalókat, hogyan áll a technológiai versenyben a kelet-közép-európai régió és hazánk, valamint milyen kitörési pontjai vannak.
„A prezentációmat a DESI indexszel kezdtem, ami érzékeny és komplex képet mutat az ország fejlettségéről az EU átlaghoz viszonyítva, hiszen 33 területet vesz figyelembe 4 dimenzió mentén. Az aktuális DESI index szerint Magyarország fejlődik, de a verseny akkora, hogy ez a fejlődési tempó nem igazán elég a rangsorban való előrelépésre. Olyannyira nem, hogy a 22.helyen állunk a 27-ből. A régiós szinten elől járó Baltikumot, azaz az észteket, a litvánokat és a letteket meg sem közelítjük. Az élre sorolható egyébként Szlovénia is, ami nagyon sok dimenzióban jól teljesített”
– mondta Stéger Csilla, a PwC Hungary Senior Managere.
Egy valamiben azonban mégiscsak jeleskedik Magyarország, ami nem más, mint a háztartások internet sávszélessége. Itt hozzuk az EU-s élvonalat, és Franciaország mögött a második helyen állunk. Már csak ki kellene tudni mindezt használni.
„Amíg a társadalom általános digitális tudásszintje alacsony, merthogy Magyarországé az egyik legalacsonyabb az EU-ban, addig nehéz a digitális üzletágaknak jól teljesítenie. Hiszen ha alacsony szintű a megértés, akkor nincs felvevőpiac sem, mert érteni kell a terméket vagy a szolgáltatást ahhoz, hogy tudjuk használni”
– folytatta Stéger Csilla.
Kullogunk az EU27 után a digitalizációban
Azt, hogy Magyarországon mennyire nem tudják kihasználni a digitalizációban rejlő lehetőségeket, jól mutatja az is, hogy a gazdaság gerincét adó kkv szektor szinte egyáltalán nem használ felhőt, de még az e-kereskedelem sem fejlett.
„Ha visszatérünk a DESI-re, akkor azt kell látni, hogy Magyarország szinte minden dimenzióban a sereghajtók között található, igaz ez a KKV szektorban a digitális technológiák integrálására is. Amíg ebben nincs változás, nem beszélhetünk valódi digitális átállásról, pedig nagy szükség lenne rá”
– mondta Tajthy Krisztina az IVSZ főtitkára.
„A cégvezetőknek azt kellene megérteni, hogy mekkora lehetőség rejlik például a felhőben, hiszen lehet lokális infrastruktúrát építeni, megvásárolni hozzá az összes vasat és valahogy kifizetni a szaktudást, csak bizonyos méret alatt ez nem a logikus választás”
– tette hozzá.
A vállalkozások fejlődéséhez sajnos vagy sem, de szükséges a felhő, hiszen virtuálisan meg tudja teremteni az ahhoz szükséges infrastruktúrát, eszközparkot, szolgáltatásokat és szaktudást. Ráadásul csak annyit kell megvásárolni belőle, amennyire épp szükség van.
„Sokkal gyorsabb a kiépítése, nem kell megvenni a hardvert, a hálózatot, a szaktudást. Ennek ellenére még mindig ellenállást, és olykor félelmet tapasztalunk a vezetők részéről, amit fel kell oldalni, hogy a vállalkozások széles tömegét tudjuk az innováció felé terelni”
– mondta Tajthy Krisztina.
7000 milliárd GDP-ben, 2,4 millió árbevételben
Miért van erre szükség? Egyszerű matematika. A felhőszolgáltatásokat használó magyar vállalatok egy foglalkoztatottra jutó fajlagos éves árbevétele közel 2,4 millió forinttal magasabb az ilyen szolgáltatásokat igénybe nem vevő versenytársaikénál. Ez alapján a felhőhasználat további felfutása a következő 10 évben évente átlagosan 1,7-2,7%-kal járul hozzá a magyar GDP-hez (a 2023-as értékre vetítve) annak függvényében, hogy a kormányzati hozzáállás semleges vagy támogató a felhőhöz. A két érték közötti különbség a 10 év alatt mintegy 7000 milliárd forint GDP-többletet jelent.
„A hazai IKT szektor 5,7 százalékkal járul hozzá a hazai GDP-hez, úgy hogy termelés-hatékonyság vonalon jelentős lemaradásunk van. Ha a vállalkozások nem csak az IKT szektorban használnának cloudot és mesterséges intelligenciát, akkor a termékeink magasabb színvonalúak lennének és testreszabottabbak az által, hogy az adatok alapján jobban megértjük és megismerjük a fogyasztót, tudjuk mit kell neki ajánlani. A kiberbiztonság sem elhanyagolható, hiszen az biztosítja, hogy bármilyen körülmény között fennmaradjon az üzletfolytonosság.
Az innováció megjelenik a termékekben is, mint hozzáadott érték. Ez minden szektorra igaz, így a cloud, az MI és a kiberbiztonság is közvetetten hozzájárul a többi szektor magasabb GDP hozzájárulásához” – folytatta Stéger Csilla.
A nagyvállalatok érzik a felhő előnyét, de még mindig nem használják elegen
Az évente publikált Digital Decade uniós kutatás 2023-as eredményei alapján Magyarországon a felhőt használó cégek aránya 44,9%-os, amivel nem vagyunk igazán elmaradva a 45,2%-os uniós átlagtól. Azt azonban, hogy a felhőtechnológiák használata itthon tömegesen és gyorsan terjedne, a most megjelent hatástanulmány eredményei nem támasztják alá: inkább az jellemző, hogy nagyobb létszámú vállalatok magasabb arányban használnak felhőtechnológiákat, mint a kisebbek. Míg az 1-9 főt alkalmazó vállalatok 34,9 százaléka, addig a 250 fő feletti magyarországi vállalatok 81,7 százaléka felhőhasználó. A hazai vállalatok 63 százaléka azonban egyáltalán nem vesz igénybe felhőtechnológiát.
Ágazatokat tekintve a szállítási és raktározási (55,1%) és a pénzügyi és szolgáltatási szektor (37,78%) a legkiemelkedőbb, szemben a mezőgazdasággal és bányászattal, ahol a cégek mintegy 72 százaléka nem használ felhőt. A legjelentősebb gátló tényezők a kompetenciahiány, megértésbeli hiányosságok, adatbiztonsági aggályok, költségvetési korlátok, szabályozási nehézségek és a szerződéses kötelezettségek.
A magyar gazdaság kitörési pontjai
Összességében nekünk sincsenek jobb vagy rosszabb lehetőségeink, mint a régiós társaknak. A felhő, a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság az a triumvirátus, amivel foglalkozni kell.
A kitörési pont azonban mégsem elsődlegesen ezekben, hanem a digitális érettség és tudás növelésében keresendő, illetve a megfelelő szabályozásban és a kutatás-fejlesztésben.
„Jelenleg hatalmas kihívás, hogy a kutatás-fejlesztési források nagyon alacsonyak, a Közép-Kelet-Európai régióban nagyságrendekkel vagyunk elmaradva Nyugat-Európától e tekintetben. Amíg ez a szakadék nem lesz feltöltve, addig nehéz lesz továbblépni. Ezen kívül a szabályozás is nagy kérdés. Egyrészről az jó, hogy az EU szabályoz, mert az emberek személyes adatai így biztonságban vannak és nem lesz digitális vadnyugat, de nem vigyázni kell arra, hogy ne legyen túlszabályozva a környezet, mert az az innováció halálát hozhatja. Ezért az egyik kulcsterület lesz a jövőben az MI szabályozás hazai implementációja”
– foglalta össze Stéger Csilla.
„Kooperálni kell, mert csak így lehetünk Európa digitális szíve”
Ami pedig a digitális képességeket és felzárkózást illeti, Michał Kanownik, CEE Digital Coalition társalapítója szerint a digitális készségekbe kell invesztálni régiós és hazai szinten is.
„Az egész társadalomnak érdeke kellene, hogy legyen a digitális készségfejlesztés. Nagyon fontosak az át- és továbbképzések, valamint a kiberbiztonság alapvető megértése, ami nélkül már lehetetlen munkát vállalni vagy vállalkozást építeni. Azt kell megérteni, hogy már most lehetetlen olyan szektort és szakmát találni, amihez nem kellenek alapszintű digitális készségek. Ezért mindenképp be kell fektetni a kormányoknak a digitális tudás fejlesztésébe, ez a legfontosabb prioritás”
– mondta Michał Kanownik.
A másik dolog, amire felhívta a figyelmet, az az, hogy mely három technológia a legfontosabb a térség számára. A CEE Digital Coalition társalapítója szerint a kiberbiztonság, a felhő és a mesterséges intelligencia az, amire figyelni kell, mert a közép-kelet-európai vállalatok képesek olyan megoldásokat előállítani, amire a nyugati gazdaságokban is szükség lesz. „Kooperálni kell, mert csak így lehetünk Európa digitális szíve” – mondta.
Összességében mind a három technológia komoly löketet adhat a fejlődni kívánó vállalatoknak. Tajthy Krisztina ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a felhőben nagyon komoly innovációs potenciál van.
„Ezt nem használni olyan, mintha a globális versenyben feltennénk a kezünket, hogy köszönjük, de nem akarunk részt venni. A Felhőtechnológiák Magyarországon című tanulmányunkban számos javaslatot adunk mind a kormányzatnak, mind a vállalatoknak arra vonatkozóan, hogyan kell előre lépni a felhőadaptáció felgyorsításában, bizakodásra ad okot, hogy mindkét oldalon találkoztunk haladó szemlélettel és nyitottsággal”
– zárta Tajthy Krisztina.
(Kiemelt kép: Getty)
