A legújabb sajtóhírek szerint a Meta 15 milliárd dolláros ajánlattal igyekszik közelebb kerülni a számítógépes “szuperintelligencia” megalkotásához.
Őrült versenyfutás
A Szilícium-völgyi versenyfutás a mesterséges intelligencia uralmáért egyre gyorsul, annak ellenére, hogy sok létező mesterséges intelligencia-rendszer teljesítménye még mindig elég gyenge.
Mint arról a Guardian hírt adott, Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója várhatóan bejelenti a Scale AI akvizícióját. A tech-óriás 49 százalékos részesedést vásárolna a Scale AI-ban.
Egy olyan startupról van szó, amelyet Alexandr Wang és Lucy Guo közösen alapított. A Scale AI alapvetően adatcímkézési és modellértékelési szolgáltatásokat biztosít MI-alkalmazások fejlesztéséhez.
A csúcsnál is magasabbra
A szuperintelligenciát az MI egy olyan típusaként írják le, amely minden feladatban jobb teljesítményre képes, mint az ember.
Érdemes megjegyezni, hogy jelenleg az MI még nem képes minden feladatban az emberrel azonos szintet elérni. Ezt az állapotot mesterséges általános intelligenciának (AGI) nevezik.
Több, a közelmúltban megjelent tanulmány is rámutatott, hogy számos mainstream rendszer összeomlik, ha összetett feladványokat kell megoldania.
A Meta kísérletét, hogy átugorja a fejlődés jelenlegi állását, és a szuperintelligenciát célozza meg, megfigyelők úgy értékelik, hogy a vállalat megpróbálja visszaszerezni a kezdeményezést az MI-piacon.
A versenytársak, például az OpenAI és a Google öles léptekkel haladnak a fejlesztésekben. A Meta korábbi szuperkoncepciója – és óriásbefektetése -, a Metaverzum lényegében bukásként értékelhető.
Bizalomépítésről is szól
A 28 éves Wang márciusban írt alá szerződést az amerikai védelmi minisztériummal a ThunderForge nevű rendszer kiépítésére. Ennek célja, hogy integrálja az MI-t az amerikai katonai tervezésbe és műveletekbe szerte a világban.
A Scale AI a korai szakaszban még Peter Thiel befektetési alapjától is kapott tőkeinjekciót.
A hírek szerint Wang vezető állást kaphat a Metánál.
A Meta lépése egyes vélemények szerint felhívás az európai kormányok számára: indítsanak saját, átláthatóbb kutatásokat, amelyek biztosítanák, hogy a technológiát a közbizalom fenntartása mellett robusztusan fejlesszék.
Michael Wooldridge, az Oxfordi Egyetem MI-vel foglalkozó professzora szerint a kormányoknak együtt kell működniük az MI nyílt és megbízható fejlesztése érdekében. Mindennek célja, hogy megértsük a kifejlesztendő technológiát, úgy, hogy bízzunk is benne. Márpedig ez nem fog megtörténni, ha a fejlesztés zárt ajtók mögött zajlik – fogalmazott a brit professzor.
Ez még a jövő zenéje
A most bejelentett kezdeményezéssel úgy tűnik, a Meta megpróbálja visszaszerezni a kezdeményezést, miután a Metaverzum nem indult be – véli Woolridge.
A professzor szerint nem elég, hogy horribilis összegeket fektettek a Metaverzum-projektbe, és az végül nemhogy megbukott, de még nevetségessé is vált.
A szakértő szerint az MI jelenlegi állapota még mindig eléggé hiányos, és még az AGI is messze van, nem is beszélve a “szuperintelligenciáról”.
Bár az MI olykor valóban lenyűgöző dolgokra képes, de aztán elbukik egy olyan egyszerű feladaton, amelyet még a középiskolában szokás elrontani.
Felpörög az agyelszívás
Mindeközben a Meta akciója egy újabb példája annak, hogyan szippantják fel a tehetségeket az MI-vel foglalkozó nagyvállalatok. Andrew Rogoyski, a Surrey Egyetem MI-intézetének igazgatója szerint a tech-cégek mindenhonnan elszívják a tehetségeket – akár fiatal MI-cégek felvásárlásával, akár az egyetemi tanszékek kiürítésével.
A Meta MI-stratégiája ugyanakkor jelentősen különbözik az OpenAI-tól és az Anthropic-tól. Zuckerbergék inkább a Meta üzleti tevékenységének egyik eszközeként tekintenek az MI-re, mintsem a fejlesztések fő céljaként.
Rogoyski szerint ez egyben azt is jelenti, hogy a Meta nem akarja olyan kétségbeesetten elérni az AGI-t, így megengedhetik maguknak a hosszabb távú tervezést.
