A kutatók feltérképezték, mennyibe kerül hamis online fiókok létrehozása a világ összes országában, miközben a kormányok és szabályozók az online félretájékoztatással és csalásokkal küzdenek.
A világ első álprofil-követő indexe
A kezdeményezés része az az egyetemi index, amely voltaképpen egy weboldal és valós időben követi a hamis fiókok hitelesítésének árát.
A Cambridge Online Trust and Safety Index (COTSI) az első ilyen jellegű globális eszköz, a weboldal több mint 500 platformon – köztük a TikTokon, Instagramon, Amazonon, Spotifyon és Uberen – követi az árak alakulását.
Ezeket a fiókokat gyakran “bot-hadseregek” építésére használják. Ezek olyan hálózatok, amelyek valós felhasználókat utánozva igyekeznek formálni az online közbeszédet.
A tanulmány szerzői szerint ezeket a botokat lehet arra használni, hogy elárasszanak egy beszélgetést, csalásokat vagy termékeket népszerűsítsenek, vagy összehangolt módon terjesszenek politikai üzeneteket.
Kritikus idők járnak a világhálón
A tanulmány kritikus pillanatban érkezett – emlékeztet beszámolójában a Euronews. Miközben a nagy közösségi platformok visszafogják a moderációt, és egyre inkább hajlandók fizetni a felhasználói aktivitásért.
Mindez ösztönzőleg hathat a hamis interakciók használatára.
A hét elején az Egyesült Királyság szankciókat vetett ki olyan orosz és kínai vállalatokra, amelyeket “rosszindulatú szereplőnek” tartanak az információs hadviselésben.
A kutatás szerint a generatív mesterséges intelligencia térnyerése csak még tovább súlyosbítja a problémát.
Mesterséges népszerűség és befolyásolás
“Ez egy virágzó földalatti piac. Ahol a hamis tartalmak, a mesterséges népszerűség és a politikai befolyásolási kampányok könnyedén és nyíltan megvásárolhatók” – írta a tanulmány vezető szerzője, a Cambridge Egyetem számítógépes szociálpszichológusa.
Jon Roozenbeek szerint ez történhet úgy is, hogy mesterségesen imitálják az alulról jövő társadalmi támogatást. Vagy úgy, hogy ellentéteket generálnak kattintásokért, és így manipulálják az algoritmusokat.
Az eladók több ezer SIM-kártyából és több millió előre elkészített hitelesítésből álló készleteket működtetnek, így néhány centért képesek hamis fiókokat előállítani.
Az egyéves beszállítói adatkövetés alapján az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és Oroszországban a legolcsóbb a hitelesítés. Ezzel szemben Japánban és Ausztráliában jóval drágább, részben a szigorúbb SIM-szabályok miatt.
Az elemzés szerint egy hamis fiók SMS-hitelesítése átlagosan 0,08 dollárba (0,06 euró) kerül Oroszországban. Ugyanez 0,10 dollárba (0,086 euró) az Egyesült Királyságban, és 0,26 dollárba (0,22 euró) kerül az Egyesült Államokban.
Japánban ez a költség 4,93 dollár (4,25 euró).
A Meta, az Insta, az X és a TikTok a legolcsóbbak között
A hamis fiókok előállítása globálisan a legolcsóbb a Meta, a Shopify, az X, az Instagram, a TikTok, a LinkedIn és az Amazon platformjain.
Egyes eladók ügyfélszolgálatot, nagy tételes kedvezményeket és lájkokat, kommenteket, illetve követőszámot növelő szolgáltatásokat is kínálnak.
“A generatív MI miatt a botok ma már olyan üzeneteket tudnak írni, amelyek emberibbnek tűnnek. Sőt képesek azokat más fiókokra szabni. A botseregek egyre meggyőzőbbek és egyre nehezebben felismerhetők” – mondta Roozenbeek.
A tanulmány erős kapcsolatokat talált orosz és kínai fizetési rendszerekkel is, és megjegyezte: sok szolgáltató oldalán az oroszos nyelvtani minták árulkodók.
Választásokhoz kötődő árhullámok
A kutatás arra is rámutatott, hogy a politikai befolyásolási kampányok hozzájárulhatnak a hamis fiókok piacának felpörgéséhez, különösen az “influence operations” iránti kereslet növekedésével.
“A félretájékoztatás politikai oldalaktól függetlenül vitatott téma. Bármi is legyen az ál-aktivitás természete, annak döntő része ezen a manipulációs piacon fut át. Így egyszerűen követhetjük a pénzt” – mondta Anton Dek, a Cambridge Centre for Alternative Finance kutató munkatársa.
A Telegramon és WhatsAppon a hamis fiókok ára meredeken emelkedett azon országokban, ahol hamarosan országos választásokat tartanak. Harminc nappal a voksolás előtt 12, illetve 15 százalékkal nőttek az árak.
Mivel ezek az üzenetküldő appok megjelenítik a telefonszámot, a befolyásolási műveletekhez helyi regisztráció szükséges – ez növeli a keresletet.
Nem figyeltek meg hasonló trendet olyan platformokon, mint a Facebook vagy az Instagram, ahol az egyik országban olcsón létrehozott hamis fiókokkal más országok közönsége is megcélozható.
Kriptósok is voltak a csapatban
A kutatás mögött álló csapat félretájékoztatással foglalkozó szakértőket, de kriptós szakembereket is magába foglalt. Véleményük szerint a SIM-kártyák szabályozása és a személyazonosítási ellenőrzések erősítése jelentősen megdrágítaná a hamis fiókok előállítását. Emellett visszafogná a piacot is.
Az új eszköz arra is alkalmas, hogy kormányzati beavatkozások hatását mérjék világszerte.
“A COTSI index megvilágítja az online manipuláció árnyékgazdaságát, azáltal, hogy a rejtett piacot mérhető adattá alakítja” – mondta a tanulmány társszerzője, a Cambridge Egyetem szociálpszichológia-professzora.
Sander van der Linden szerint az online manipuláció költségének megértése az első lépés a félretájékoztatás üzleti modelljének felszámolása felé.
Az Egyesült Királyság idén elsőként tiltotta be Európában a SIM-farmokat, és a cambridge-i csapat szerint a COTSI most segít majd felmérni e politika hatását.
