Mindazonáltal egy új kutatás azt bizonyítja, hogy az MI mögött egyelőre nincs nyereséges üzleti modell.
Németországban is tombol az MI-láz
Németország idén 1,6 milliárd eurót költ mesterséges intelligenciára – többet, mint bármely más technológiára.
A szövetségi Kutatási, Technológiai és Űrügyi Minisztérium ezt az összeget az MI-akcióterv részeként különítette el.
A Bitkom digitális szövetség felmérése szerint a német vállalatok is szívesen fektetnek MI-alkalmazásokba.
A cégek mintegy 60 százaléka legalább annyit tervez költeni idén, mint 2024-ben, míg közel egynegyedük növelni is akarja digitális eszközökre fordított kiadásait.
A befektetési játszma
Ennek ellenére Rainer Rehak, a Weizenbaum Intézet digitalizáció- és fenntarthatóságkutatója arra figyelmeztet, hogy jelenleg nincs profittal kecsegtető üzleti modell az MI-re.
A nagy technológiai vállalatok – például a Google, a Microsoft vagy az OpenAI – számára, de kisebb szereplőknél is az MI továbbra is egy befektetési játszma.
A kutató szerint egyelőre csak befektetésekről beszélhetünk. A cégek milliárdokat költenek az MI-re és mindenáron próbálják betolni azt a piacra, remélve, hogy egyszer majd megtérülnek a befektetések.
“De ilyen most nincs, sehol” – idézi Rehak állítását a Euronews. A szakértő szerint csak akkor beszélhetnénk valódi “felhasználási esetekről”, ha a vállalatok nyereséget termelnének és pénzügyi előnyökhöz jutnának az MI-alkalmazások révén.
Márpedig ennek híján a befektetések előbb-utóbb összeomlanak.
Itt az újabb “dotcom”-lufi?
A Weizenbaum Intézet kutatója szerint a cégek jelenleg válaszút előtt állnak, a piaci elemzések pedig már az MI-lufi kipukkanását latolgatják.
Egyre több szakértő és elemző tart attól, hogy a befektetések túl gyors ütemben haladnak. Még az OpenAI vezérigazgatója, a ChatGPT-t fejlesztő cég vezetője is szkeptikus az óriási MI-költésekkel kapcsolatban.
Sam Altman nemrégiben a The Verge-nek azt mondta, az MI-piac egyre inkább buborékká válik.
Lufira épülő légvárak?
Az új német kormány koalíciós szerződésében célul tűzte ki, hogy megerősíti Németország szerepét adatközponti központként és európai zászlóshajóként.
Bár Németország korábban élen járt az MI-kutatásban, most Dr. Ralf Wintergerst, a Bitkom elnöke úgy véli, már az ország lemaradt az Egyesült Államok mögött. Különösen a generatív MI területén.
A nagy nyelvi modellekhez beérkező lekérdezések és más nagy teljesítményű számítási feladatok csúcskategóriás adatközpontokban futnak. Németországban azonban nincs elég az ilyen létesítményekből – derül ki az eco nevű iparági szövetség tanulmányából.
Az eco szerint Németország számítási kapacitása 2030-ra akár 3,7 gigawattra növelhető, ami öt év alatt 50 százalékos bővülést jelentene. Az iparági igények azonban három-ötször nagyobbak lehetnek. Akár 12 gigawatt teljesítményre is szükség lehet, ami legalább tíz atomerőmű kapacitásának felel meg.
Az USA jelenleg hússzor akkora számítási kapacitással rendelkezik, mint Németország, és a prognózisok szerint 2030-ra még gyorsabban bővül majd.
A Deloitte tanácsadócég szerint a jelenlegi ütemben 2030-ra körülbelül 50 százalékos kapacitáshiány alakulhat ki.
Minden egyszerre történik
Németország és Európa most fizet meg az 1990-es és 2000-es évek IT-megalomániájáért – állítja Oliver Thomas, az Osnabrücki Egyetem professzora és a Strategion GmbH tanácsadócég alapítója.
Miközben a nagy MI-modellek szolgáltatói még küzdenek azzal, hogy monetizálják az LLM-eket, egyes vállalkozások már most képesek értéket teremteni az MI segítségével.
Thomas szerint azonban Európa soha nem fogja elérni az olyan amerikai óriások méreteit, mint a Microsoft vagy az Amazon. Ezek a nagyvállalatok ugyanis már két évtizeddel ezelőtt felismerték az MI-ben rejlő lehetőségeket és korán fektettek be a szegmensbe.
A professzor szerint a kutatás-fejlesztés, a megvalósítás és a kereskedelmi hasznosítás párhuzamosan zajlik, nem egymás után.
Átvitt értelemben az MI-nek most oda kell kerülnie Németországban, ahol az értékteremtés zajlik – vagyis a kkv-khoz és a “rejtett bajnokokhoz”.
Ezek a bajnokok olyan kevéssé ismert cégek, amelyek közül néhány a saját szektorában világviszonylatban is vezetőnek számít.
A szakértő szerint profit csak akkor keletkezhet, ha a kutatás nem marad meg elméleti síkon, hanem közvetlenül a gyakorlatban hasznosul.
