A hidrogéngazdaságot sokan a jövő nagy ígéretének tartják, nem véletlen, hogy jelentős szerepet jósolnak neki az elkövetkezendő évek energetikai átmenetében. Nagy energiahatékonysággal rendelkezik és míg az akkumulátoros elektromos hajtás a személygépjárművek világában hódít, addig a hidrogén üzemanyagcellák a közlekedés más szegmenseiben teljesedtek ki, a közép- és nehéz járművek (vagyis buszok, kamionok, teherautók, de hajók és drónok és a vasút is), ahol az akkumulátoros hajtásláncos technológia nem annyira hatékony (a túlzott tömege végett) és a meglehetősen hosszú feltöltési idő is gátolja az alkalmazásukat.
A hidrogén üzemanyagcellák korai és legnépszerűbb alkalmazási területe a logisztikai iparban valósult meg, a targoncák és anyagmozgató gépek járműállományában jelentős szegmenst képviselnek. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az üzemanyagcellás megoldásnak a mobilitáson kívül is nagy szerepe lehet a jövő energiagazdaságában. Az energiatermelésben egyre jobban megkedvelték, a szünetmentes és kisegítő áramforrásoktól egészen az erőművekig. Dél-Korea az élen jár már a meghonosításukban, itt több tüzelőanyag-cellás erőmű is működik, melyek teljesítménye a 70 megawattot is meghaladja.
A hidrogén a másod vonalban
A hidrogén üzemanyagcellás lemaradásban az elektromos akkumulátoros iparhoz képest, hiszen hazánkban is épültek már gigagyárak és épülnek újak is közeljövőben (Magyarország akkumulátor nagyhatalommá válik?). Ezek segítik ma a leginkább az akkumulátorok árának a racionalizálását és csökkentését, de sokkal több fejlesztési forrás is áramlik ebbe az iparágba manapság már. Arról nem beszélve, hogy az elektromos gépjárművek töltőinfrastruktúráját is sokkal könnyebb kiépíteni mint a hidrogénes hasonszőrű hálózatokat.
Sokkal összetettebb és ami a legfontosabb, sokkal gondosabb tervezést igényel egy hidrogén struktúra kiépítése ma, mellesleg az engedélyezési procedúra jogi háttere is nehézkesebb és bürokráciával terhelt még, mint az elektromosé. Érdekes tény viszont, hogy a koreai gyártók viszont mindkét változatban látnak már fantáziát, így a hazánkban már több akkumulátorgyárat építő SK Innovation 2025-ig 19 milliárd dollárt akar a hidrogénes megoldásokhoz kapcsolódó fejlesztésekbe invesztálni.
Az éremnek itt is van másik oldala
A zöld hidrogén, amit megújuló energiával állítanak elő a jövő ígéreteként tündöklik és a fosszilis szennyező üzemanyagok alternatívája lehet. Azonban ha egy kicsit jobban utána is nézünk a most születőben lévő „csodaiparágnak” vannak árnyoldalai és vakfoltjai is. Egyes kutatók és tudósok több tanulmányban is felhívták ezekre a veszélyekre a figyelmet. A leginkább ütős érv a technológia környezeti előnyeivel szemben az, hogy beszivárog(hat) a föld légkörébe és csökkenti az üvegházhatást okozó gázokat elpusztító molekulák koncentrációját, vagyis hozzájárul a globális felmelegedéshez is.
Ha csak a 10 százaléka is el tud szivárogni az előállítása, szállítása és tárolása vagy felhasználása alatt, máris teljesen semmissé válhatnak a zöld hidrogén használatának az előnyei a fosszilis üzemanyagokéval szemben. Vagyis mint minden megváltó jövő megoldásnak a zöld hidrogénnek is vannak árnyoldalai, amire ha figyelünk mégis kiválthatja a fosszilis energiahordozókat a jövőben.
