A Leonardo új kupolarendszere illeszkedik abba az iparági trendbe, amelyet a vezető védelmi nagyvállalatok egyre határozottabban követnek. A Leonardo szerint a Michelangelo Dome már az évtized végére teljesen működőképes lehet.
A nagy kupola-verseny
Mindazonáltal nem a Michelangelo Dome az első kupola-terv, illetve védőpajzs-rendszer. Hasonlót dolgoztak ki Izraelben (Vaskupola), de Donald Trumpnak is volt korábban hasonló ambíciója (Aranykupola).
A Leonardo által a múlt héten vázolt pajzs számos védelmi rendszert integrál majd – írta a fejlesztésről a CNBC. Ennek köszönhetően a tengeren éppúgy képes lesz észlelni és semlegesíteni a fenyegetéseket, mint a levegőben – beleértve rakétatámadásokat és drónrajokat is.
Bár a Leonardo részvényei csütörtökön csak enyhe emelkedést mutattak a bejelentés után, a cég papírjai január óta mintegy 77 százalékkal drágultak. Ennek hátterét az európai védelmiipari részvények meredek növekedése jól érzékelteti. A kontextust pedig a megnövekedett védelmi kiadások adják.
Az Egyesült Királyság BAE Systems részvényei 2025 eleje óta 42,7, a német Rheinmetall papírjai 148,9 százalékkal drágultak. A francia Thales részvényárfolyama idén 63,8 százalékot emelkedett.
Nyílt felépítés, bárki csatlakozhat
A Leonardo kupolája úgynevezett nyílt architektúrájú rendszerre épül. Mint arra Roberto Cingolani vezérigazgató rámutatott: a pajzs bármely ország védelmi rendszereivel képes együttműködni.
“Egy olyan világban, ahol a fenyegetések gyorsan eszkalálódnak, egyre összetettebbek, és ahol a védekezés drágább, mint a támadás, a védelemnek innoválnia kell. Előre kell gondolkodnunk és nemzetközi együttműködést kell építenünk” – mondta Cingolani a csütörtöki bejelentésen.
A vállalat célja, hogy a projekt az évtized végére teljesen üzemkész legyen.
Guillaume Faury, az Airbus vezérigazgatója a CNBC-nek csütörtökön korábban azt mondta, hogy az országok és csapatok közti adatcserére szolgáló protokollok a harctéren “még mindig meglehetősen korlátozottak”.
Digitális csatatérre készülnek
Faury hozzátette: akár egy évtizedbe is telhet, mire felépül Európa “digitális csataterének” infrastruktúrája.
Az európai kormányok mindeközben gyors ütemben kötelezték el magukat a védelmi kiadások növelése mellett. A növekvő fenyegetések és kockázatok mellett ennek oka, hogy az EU egyik kulcsfontosságú szövetségese, az Egyesült Államok korábban már kilátásba helyezte a régió pénzügyi támogatásának csökkentését.
Az EU idén májusban egy 150 milliárd eurós programot jelentett be, amely hosszú távú hiteleket biztosít a tagállamok számára védelmi beszerzésekre és ipari kapacitásépítésre.
A NATO-tagok júniusban fogadták el, hogy 2035-re a védelmi és biztonsági kiadásokat a GDP öt százalékára növelik.
A Leonardo új kupolarendszerének bejelentése része az iparág kiterjedt átalakulásának. A vezető védelmi vállalatok “a hagyományos, önálló hardverekről az integrált parancsnoki architektúrák felé” mozdítják el a befektetéseiket – mondta Loredana Muharremi, a Morningstar részvényelemzője a CNBC-nek.
Minden hangszeren játszani egyszerre
A szakértő szerint a modern háborúkat az a hálózat nyeri meg, amely képes minden platformot egyetlen döntési ciklusba integrálni. A győztes beszállítók pedig azok lesznek, akik a hálózati réteget birtokolják, nem pedig a fémet, és akik folyamatos frissítéseket és méretezhetőséget tudnak biztosítani.
A Michelangelo Dome projektre ugyanakkor számos kockázat leselkedhet. Ilyen lehet a kivitelezői késedelmek, vagy a jelentős kitettség az európai beszerzési ciklusoknak.
Az európai nagyvállalatoknak egyre gyakrabban kell megküzdeniük a térségben megjelenő új védelmi technológiai startupokkal is.
A német Helsing, amely MI-vel működő drónokat fejleszt, 600 millió eurót vont be, és júniusra megduplázta értékelését 12 milliárd euróra.
A Quantum Systems, amely szintén autonóm védelmi technológiákat fejleszt, pénteken jelentette be, hogy egy 180 millió eurós befektetés után megháromszorozta értékelését, így már hárommilliárd euró felett jár.
(Kép: https://leonardo.canto.global/)