Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Post Type Selectors
post

Túlélő szuperdrónra ácsingózik a NATO

MEGOSZTÁS

Oroszország és Kína is fokozta katonai tevékenységét az Északi-sarkvidéken, az energia- és kommunikációs vonalak ellen is egyre több szabotázsakció indul.

Ahogy az északi-sarki térség egyre inkább a geopolitikai figyelem középpontjába kerül, a NATO is igyekszik megerősíteni a régió védelmét. Azt legutóbb az ukrajnai konfliktus bizonyította, hogy a pilóta nélküli repülőgépek kritikus hírszerzési és csapásmérő képességeket biztosítanak a harctéren. Csakhogy a sarkvidéki időjárásban, a kemény mínuszok miatt rendkívül hamar lemerülnek a drónok akkumulátorai.

Az Egyesült Államok, amelynek új elnöke a közelmúltban bejelentkezett Grönlandért, kulcsfontosságúnak tartja az Északi-sarkvidéket a területvédelem és a nukleáris támadások elleni korai előrejelző rendszer szempontjából. Azt még egy júliusi stratégiai dokumentumban rögzítették, a kínai-orosz együttműködéssel szemben a pilóta nélküli technológiára kívánnak összpontosítani. 

A NATO-nak van hova fejlődni

A drónok azonban – legyenek azok multikopterek vagy merevszárnyú modellek – sebezhetők. Csak a legnagyobb méretű és nagy hatótávolságú modelleknek van elegendő teljesítményük a repülőgépekhez hasonló jegesedésgátló rendszerekhez. A hideg, a köd, az eső vagy a hó meghibásodást okoz, a drón pedig egyszerűen lezuhan.

A Reuters összesen 14 vállalat, valamint hat észak-európai és amerikai védelmi minisztérium és fegyveres szervezet megkérdezésével készített felmérést a drónok alkalmazásáról. Mint a válaszokból kiderült, az ipar nagy ütemben dolgozik a jeges körülményeknek ellenálló drónok vásárlásán vagy fejlesztésén. Emellett a NATO-államok is egyre jobban sürgetik ezek beszerzését.

“Mindannyiunknak fel kell zárkóznia Ukrajnához és Oroszországhoz” – közölte Lars Lervik vezérőrnagy, a norvég hadsereg vezetője. A NATO-tagállamok katonai drónflottáiról nincsenek nyilvános adatok. Lervik szerint pedig az ukrajnai háború miatt Moszkva és Kijev is komoly tapasztalatokat szerzett a dróntechnológiában. Ez a fajta tapasztalat a NATO-országokban hiányzik.

Az orosz hadsereg 2014-ben kezdett drónflottát építeni az Északi-sarkvidéken, és már korán vezető szerepre tört az északi-tengeri útvonal ellenőrzéséért folytatott versenyben. 

Moszkvának már megvan

Az orosz Zala Aero, a Kalasnyikov csoport része, már kínál szélsőséges sarkvidéki körülményekre tervezett drónokat. Az oroszok nagy hatótávolságú S-70 Okhotnik harci drónja mínusz 12 Celsius-fok alatt is képes működni.

“Egy olyan pont felé haladunk, ahol Oroszország nemcsak fegyvertelen megfigyelő drónrendszerekkel rendelkezik majd az északi tengeri útvonal mentén, hanem potenciálisan fegyveres rendszerekkel is, amelyek folyamatosan járőröznek ezeken a területeken” – mondta James Patton Rogers, a Cornell Egyetem drónszakértője, az ENSZ és a NATO politikai tanácsadója.

A NATO részéről csak lassan született meg a koherens választ. A katonai szövetség megerősítette jelenlétét az Északi-sarkvidéken, és új parancsnokságot hozott létre az atlanti vonalak szabad és biztonságos fenntartására. Emellett a NATO-államok új légi és tengeri képességekbe is befektetnek.

Háború vagy környezetszennyezés?

Az USA már eddig is nagy összegeket fektetett be nagy hatótávolságú drónokba, amelyek valós idejű információkat gyűjtenek az Északi-sarkvidéken. Egy olyan hatalmas régióról, ahol a radarok és a műholdak lefedettsége korlátozott. Ezek az űrhajók a megfigyelés érdekében alacsonyabb magasságban is képesek működni, de ha ezt teszik, ugyanolyan jegesedési kockázatnak vannak kitéve, mint a kisebb modellek.

A drónpilóták és a szakértők szerint a drónok számára a legnagyobb kockázatot a fagypont alatti hőmérséklet jelenti – 8 és mínusz 10 Celsius-fok között. A propellereken és a szárnyakon vékony jégréteg képződik, és ez tönkreteszi az aerodinamikát.

Persze nem csak az időjárásálló modellek fejlesztése jelenthet megoldást. Az amerikai védelmi tárca közölte, hogy több tízezer olcsó, kamikáze drónt vásárolt egy 2023-ban induló, a csendes-óceáni térségre összpontosító program részeként. 

Ezzel persze felmerül, hogy az Északi-sarkvidéket elárasztja a dróntörmelék. A Reuters ezzel kapcsolatos kérdésére nem válaszoltak Dánia, Grönland, Izland, Izland, Oroszország és Kanada kormányzati illetékesei sem. 

A norvég klímavédelmi minisztérium szerint a drónok elvesztése az Északi-sarkvidéken káros lenne egy „különösen érzékeny” régióban. Így januárban betiltották a drónok használatát a Svalbard-szigetcsoport nagy részén. A svéd védelmi tárca szerint a háború önmagában is pusztító hatással van a környezetre. Egy hiteles védelmi képesség pedig, amely segít megelőzni a konfliktusokat, “végső soron jobb a környezet számára, mint a háború okozta rombolás”.

Kicsi, olcsó, eldobható?

Szakértők szerint a legolcsóbb kis drónok, amelyeket alapvető taktikai felderítésre használnak, mindössze háromezer dollárba kerülnek. Persze az ár elmehet akár 35 ezerig is, de a nagyobb modellek robusztusabbak – és drágábbak is. A közepes méretű taktikai drónok, amelyek általában akár 200 km sugarú körben repülnek, 250 ezer és 5 millió dollár közötti összegbe kerülnek. A nagyméretű, nagy hatótávolságú drónok, amelyek úgy működnek, mint a repülőgépek, egyenként több mint 200 millió dollárba kerülhetnek.

Az olcsóbb modellek közül sok megvásárolható a szabadpiacon, de az ukrajnai konfliktus télen megmutatta a korlátaikat. A NATO-államok többet szeretnék tesztelni őket az Északi-sarkvidéken – mondta Rogers. Észak-Európában az új NATO-tag Finnország volt az első, amely drónokkal járőrözik az Oroszországgal közös határán, a NATO északkeleti szárnyának védelmét célzó, javasolt „drónfal” részeként.

Finnország 2023-ban kétezer kis drónnal egészítette ki hadseregének mintegy 250 régebbi drónból álló flottáját. Ezek a francia gyártójuk, a Parrot szerint mínusz 36 Celsius-fokban is képesek repülni. A finn hadsereg szerint téli gyakorlatokon használták őket északon.

A Grönlandon és környékén a biztonságért felelős dán közös sarkvidéki parancsnokságnak nincsenek drónjai. Koppenhága tavaly mintegy 381 millió dollárt különített el két nagy hatótávolságú modellre, amelyek az Északi-sarkvidéken fognak működni, és a héten közölte, hogy további két drónt vásárol.

Kanada 24 téli használatra alkalmas közepes méretű drónt és 40 kisebbet vásárol a haditengerészet számára – közölte a kanadai hadsereg. A haderő jelenleg mintegy 150 régebbi kis és közepes méretű drónt üzemeltet.

Megfigyelni kétmillió négyzetkilométert

Norvégia a NATO megfigyelője az Atlanti-óceán északi részének egy hatalmas, kétmillió négyzetkilométeres területen, amelyet az orosz Északi Flotta nukleáris tengeralattjárói használnak. Norvégia nagy hatótávolságú megfigyelő drónokat fog vásárolni egy tervezett sarkvidéki bázis számára. A 2023-2030-as beszerzési terv szerint 2030-ig 25-40 millió dollár értékben időjárásállóakat is tervez vásárolni a hadseregnek. Svédország közölte, hogy a védelmi kiadások gyors növekedésének részeként tervezi a képességek bővítését ezen a területen.

A Finnország által vásárolt időjárásálló modell a szabadpiacon 9 ezer dollár körül vásárolható meg. A drónokat az amerikai hadsereg számára tervezték. A gyártó a párizsi tőzsdén jegyzett Parrot SA, amely állítása szerint 19 országba, köztük Svédországba és Norvégiába is értékesített modelleket.

Ezen túlmenően a kormányok és a nagy űrkutatási cégek elsősorban a startupokhoz és a kisvállalkozásokhoz fordulnak innovatív megoldásokért – mondta Stacy Cummings, a NATO támogatási és beszerzési ügynökségének vezetője a Reutersnek. 

(Kép: Dall-e)

IT EXPERTS-TECH LEADERS 2024 FELHŐ A JAVÁBÓL KONFERENCIA

ICT Global News

VIDEOGALÉRIA
FOTÓGALÉRIA

Legnépszerűbb cikkek

ICT Global News

Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le az IT legfontosabb híreiről!