Most, hogy az Európai Unió 20 milliárd eurót készül MI-gigagyárakra költeni, Lengyelország és a balti államok már dolgoznak azon, hogy magukhoz vonzzák ezeket a beruházások. Az ilyen projektek – nem mellesleg – a régió digitális szuverenitását is megerősítenék.
Kedvező technológiai éghajlat
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) Energy and AI Observatory kezdeményezése nemrég közreadott egy jelentést az európai adatközpontok kapacitásáról. A riportban a már működő és a tervezett létesítményeket is szerepeltették – írta a Euronews.
Az IEA interaktív térképén szerepelnek az 500 megawatt alatti, illetve az annál nagyobb kapacitású, már működő központok. Szintén láthatók a térképen az 500 MW feletti, még csupán tervrajzon létező központok.
Az adatközpontok – különösen a mesterséges intelligenciára és nagy teljesítményű számítástechnikára (HPC) optimalizált típusok – leginkább a hideg éghajlatú, bőséges vízforrásokkal rendelkező területeken működnek hatékonyan.
Kulcsfontosságú bizalomépítés
Ennek ellenére a legtöbb központ továbbra is Nyugat- és Dél-Európában koncentrálódik. Néhány kisebb, már működő központtól, illetve egy Lengyelországban tervezett nagyobb hubtól eltekintve Közép- és Kelet-Európa nagyrészt kiszolgálatlan marad.
A régióban kiépülő, MI-re optimalizált adatközpontok kulcsfontosságúak az EU keleti szárnya számára.
Gazdasági növekedést generálnak, hiszen bár viszonylag kevés, de magas hozzáadott értékű munkahelyet teremtenek. Emellett a központok erősítik a helyi MI-ökoszisztémát, valamint javítják a pénzügyi, felhő-, MI- és streaming-szolgáltatások teljesítményét.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni a bizalomerősítő hatást sem: a közép- és kelet-európai adatközpontokba és MI-kapacitásokba történő beruházások pozitív üzenetet közvetítenek a külföldi befektetők felé.
Ez különösen fontos azokban az országokban, ahol az Oroszországhoz való közelség az elmúlt három évben visszafogta a tőkebeáramlást.
Kritikus kérdésről van szó, hiszen a régió adatközpontjaiba irányuló magánberuházások továbbra is mérsékeltek. Mindeközben a helyi kormányok nyitottak a külföldi közvetlen befektetésekre, és az éghajlati és adminisztratív feltételek is viszonylag rugalmasak.
Jönnek az MI-gigagyárak
Az Európai Bizottság a közeljövőben dönt négy-öt MI-gigagyár elindításáról. Ezek a döntések egyértelműen jelzik majd, mennyire bízik az EB az unió keleti szárnyában – és mennyire hajlandó ott beruházni.
Ezek a gigagyárak a legmodernebb, nagyszabású MI-számítási és adattároló központok lesznek. Kifejezetten a következő generációs MI-modellekre és alkalmazások fejlesztésére, betanítására szolgálnak ezek a komplexumok.
A gigagyárak hatalmas számítási kapacitással rendelkeznek, miközben az energiahatékonyságot az MI-alapú automatizációval ötvözik.
Ezek a rendkívüli komplexumok új mércét állíthatnak fel az MI-modellek tanításában, következtetésében és bevezetésében. Az EB júniusban közölte, hogy már 76 érdeklődést regisztráltak 16 uniós tagországból MI-gigagyárak építésére.
Bár az EB nem hozta nyilvánosságra a pályázók nevét, az már ismert, hogy Lengyelország és a balti államok júniusban közösen pályáztak egy MI-gigagyárra.
