Néha azt hisszük, különleges égi jelenés tanúi vagyunk, aztán elhessegetjük magunktól a gondolatot, mert biztos csak káprázatban, érzéki csalódásban volt részünk, sőt, talán még furcsán is néznének ránk, bolondnak tartanának, ha beszélnénk róla, és másokat győzködnénk igazunkról.
Pedig az égi jelek néha tényleg azok, amiknek elsőre hisszük, gondoljuk őket. Egy amerikai példa is ezt igazolja.
Manhattan felett az ég
Az amerikai űrügynökség, a NASA Meteorfigyelő Facebook-bejegyzésben erősítette meg, hogy a július tizenhatodikán New York Cityben és New Jersey szövetségi államban hallott és észlelt furcsa dübörgést nem madár, madárraj, hanem meteor okozta. A hullócsillag Közép Manhattan felett égett ki.
A meteor pályájának elnagyolt meghatározása alapján – amelyben „nappali tűzgömbként” írták le –, először a New Yorki kikötőtől kb. 49 mérföldre (majdnem 80 kilométerre) látták, majd a Szabadság-szobortól nem messze, kb. 46 kilométerrel srégen felette égett ki.

Meteirmaradvány
A NASA hozzátette, hogy épületek kapcsolódó zajait a tűzgolyó idején közelben folytatott katonai tevékenység válthatta ki. Ismereteik alapján semmiféle törmelék nem hullott a Földre.
A helyzet ennek ellenére megrendítette az év elején meglepetésszerű földrengésen átesett New Yorki lakosokat, akikben máig él 2001. szeptember 11. fájó emléke.
Miért késett a NASA?
A város Sürgősségi Irodájának szóvivője, Aries Dela Cruz elmondta, hogy a szövetségi kormánytól senki nem kereste meg őket. Tweetelt is róla: felhívta a helyiek figyelmét a hang forrására. Irodája a nap nagy részét a környék rendfenntartóival való kapcsolatfelvétellel töltötte, hogy megpróbálják közösen kideríteni, mi történt.
A NASA Meteorfigyelő későbbi nyilatkozatban igyekezett magyarázatot adni arra, hogy miért nem reagáltak azonnal.
„Sok embernek az a benyomása, hogy mindent követünk az űrben. Nyomon követjük a potenciálisan veszélyes kisbolygókat, de az olyan kicsi sziklák, mint ez a tűzgolyó mindössze egy láb átmérőjűek, és nem érik el a földet, képtelenek rá”
– írták.
A bolygótól messzire lévő kicsi objektumokat tehát eleve nem követik, és csak a légköri ütközésükkor tudnak róluk, amikor meteort vagy tűzgolyót generálnak.
A NASA a természetes dolgokat, a Védelmi Minisztérium a műholdakat és az orbitális törmelékeket követi – összegeztek.
Képek: Pexels, Flickr