Ugyan idén a mesterséges intelligencia és a metaverzum volt már a legfontosabb két trend, de a ICT világ „core business” technológiái még mindig vitték a prímet, a legtöbb gyártó így (biztos, ami biztos) a jól bevált termékei 2023-ra aktualizált és ráncfelvarrott megoldásaival jelentkezett (monitorok, laptopok és egyéb népszerű hardverelemek). Az igazi nóvumot viszont most az EgészségTechnológia és az elektromos autógyártók meglepő megoldásai jelentették, valamint a mesterséges intelligencia alapú kapcsolt ipari megoldások és az okos otthonok.
Persze mint mindig, most is voltak meglepetések. A Las Vegasban felbukkanó (jövő)trendekre érdemes az ICT világ korifeusainak figyelni, mert ezek iparági forradalmakat és drasztikus, néha földcsuszamlás szerű ICT ipari változásokat is hozhatnak a posztkovidiánus és válságban lévő szektor minden szereplője számára.
Képernyőkbe fojtva
Az egyik a jövőkutatók által már évekkel ezelőtt is felemlegetett jóslat vált idén valóra, a CES 2023 fordulópontot hozott a tévék és a monitorok közötti régi és nagy dilemmában. Vagyis melyik alkalmas ICT feladatokra inkább 2023-ban. Eddig a videojátékos világban lehetett plasztikusan tapasztalni a két iparág közeledését, vagyis a játékmonitorok és a tévék közötti határ hol közeledett és hol távolodott egymástól.
Idén így furcsa öszvér megoldásokat láthattunk: a Dell Technologies előrukkolt a világ első ISP Black 6K-s monitorával, a Samsung QD-OLED tévét villantott, de már az LG OLED Flex is valójában egy olyan tévé, ami úgy néz ki mint egy hagyományos monitor. A Samsung Ark monitora pedig gyakorlatilag teljesen televíziónak tűnik még a legavatottabb ICT-szakember számára is, de a laikus konzumer rajongók meg sem tudják különböztetni már őket egymástól sem. Persze túl egyszerű lenne ez a valóságban, így a játékmonitorok azért idén az egzotikusabb formákkal tündököltek és a csatlakozási szabványaik változtak meg drasztikusan.
A tévégyártók viszont a magasabb képfrissítési frekvenciákkal és a technológiailag a legfrissebb panel trendekkel és még nagyobb méretekkel rukkoltak elő. Vagyis a monitoroknál már a formavilág változott (egyes hatalmas bemutatott gémermonitorokba szó szerint „bele leszünk fojtva”), 16:9-est alig találhattunk már, a 21:9 és a 32:9-es arány az új divat, 49 és 45 colos változatban a legtöbb esetben. Az persze érdekes kérdéseket vett fel, hogy 2023-ban még miért is érdemes monitort vennie egy vásárlónak már egy tévé helyett. Igaz eddig a csúcsmonitorok árban verték a tévéket, idén Las Vegasban viszont csak a formájukban különböztek már. Viszont a tévék 2023-ban már végre a képfrissítési frekvenciákra hajtanak, a 144Hz lett az új szabvány, igaz a monitorok esetében már a 240Hz is megjelent (más kérdés a játékkonzolok sem támogatják még a 144Hz-t). Vagyis van már egy kis zavar a gépezetben, hogy mi is tesz egy monitort 2023-ban monitorrá és mitől marad még egy tévé még televízió, de csak a felső kategóriákban tapasztalható már meg valamennyi minimálisan kis különbség. A vásárlók úgyis ki fogják mondani majd valamelyik világról a sommás ítéletüket az év folyamán.
„Műanyag valóságok” (XR/AR/VR) újratöltve
A metaverzum 2023-ban már több mint egy múló divat, egy új marketingcsatornaként definiálta magát újra, a CES-en is a technológia hardver kiegészítő eszközeinek számos érdekes verzióját láthattuk ismét. Az immerzivitás megtapasztalása a metaverzum alapélménye kell hogy legyen (legalábbis a Meta féle Horizon Workroom virtuális konferencia részvevőinek beszámolói szerint), ezt segítenék a hétköznapi valóságunkba csempészni a kever valóság (XR), a kibővített valóság (AR) és a totális immerzivitást ígérő virtuális valóság (VR) hardverek, vagyis megkísérlik a digitális és valós világot összemosni számunkra, a felhasználóknak.
Ez ma már Las Vegasban kiderült, csak a technológiai platformok határainak kiterjesztésével lehetséges, legyen szó okostelefonról vagy táblagépről, asztali számítógépről vagy konzolról is. A virtuális jövő a szemünk előtt születik és változik folyamatosan, egyben újradefiniálja a kommunikációt, a szórakozást, a reklámokat és a nép ópiumát: a közösségi médiát is.
A szimulákrumok elsőbbsége
Ugyan Jean Baudrillard-tól tudjuk, hogy a szimuláció ma már nem területre, referenciális létezőre, szubsztanciára irányul, hanem egy eredet és realitás nélküli reálisnak a modelleken keresztül történő generációja, mégis a legtökéletesebb VR élmény ma a videojátékokban tapasztalható csak meg (melyeknek célja mindig a valóság illúziójának elhitetése). Így nem véletlen, a Sony az új PlayStation VR2 headsetjével házalt Las Vegasban (ez február 22-én fog megjelenni hivatalosan), az előző változatból több mint 5 millió példányt tudott eladni, igény tehát van az immerzivitásra és a virtuális világokra láthatólag.
Ez az új headset már a Playstation 5-re épül, és nem aprózták el, mert 30 játékkal lesz kompatibilis (a teljesség igénye nélkül: Gran Turismo 7, Resident Evil Village stb.). Hogy az élmény még tökéletesebb legyen és a virtuális tereket tökéletes valóságnak hazudja számunkra az OVR Technology startup a szaglásunkkal kísérletezett sikeresen a CES-en. Az ötlet a hatvanas évek nagy találmányának, a „szagos film” remake-jének is tekinthető, csak most a VR-interaktivitást próbálja kiegészíteni (igaz most még csak meditatív tevékenységekhez és relaxációs élményekhez). Nem véletlen, a CES-en is a gamer világ korifeusai és a wellness business fejlesztői kattantak rá, a felnőtt-szórakoztatóiparról már nem is szólva. Az ötlet azért nagyszerű, mert a szaglás nagyon erős élményeket tud kiváltani (az emlékezet működésében is kiemelkedő szerepe van).
A valósághű virtuális élmény másik fontos területe a haptikus visszajelzés tökéletessége, vagyis hogy a képzeletbeli világokban hogyan tudjuk érzékelni és megérinteni a tárgyakat. Most a bHaptics vadonatúj TactGlove-ja tett egy kísérletet a tökéletes élmény imitálására, gyakorlatilag ezt úgy kell viselnünk mint egy hagyományos kesztyűt. A méregdrága headsetek, mint a Meta Quest Pro alkonyát jelentheti a hamvaiból feltámadó HTC kevert valóságot (XR) is már támogató új és jóval olcsóbb megoldása, a Vive XE Elite. Lencséin keresztünk a VR mellett a kibővített valósághoz (AR) is hozzáférést biztosít egyszerre, vagyis a valós környezetünket tudja extra elemekkel kiegészíteni, ez pedig már a komolyabb ICT szoftveres megoldásokban is használhatóvá teszi.
A szórakoztató és autóipar új aranykora közeleg?
Ma már a CES elképzelhetetlen az autógyártók nélkül, idén az infotaintment rendszerek radikális fejlődésének voltunk a tanúi Las Vegasban. A „négykeréken gördülő” új szoftveripar ki tudta már mutatni a foga fehérjét a CES 2023-on is látványosan, vagyis az autós szórakozás élménye már külön iparággá fejlődött. Kezdve a Teslákba csempészett streaming szolgáltatásoktól, a BMW AirConsol-jáig (videojátékok egy autóban már), de a Stellantis is az új SUV-jaiban az Amazon Fire TV for Auto-t fogja szállítani (Wagoneer sorozat).
A streamelés egy gépjárműben nagyon ragadós példa lett, mert a Hyundai is már ebben a műfajban gondolkodik, de ők a felhőalapú Nvidia Gforce Now-val működnek együtt a tökéletes infotaintment élmény elérése végett. Érdekes, hogy a példa ragadós, mert a népszerű elektromos gyártók, mint svéd Polestar és a kínai BYD is ezt az ICT céget választotta jövőpartneréül és sokan csatlakoznak is hozzájuk még állítólag idén.
Nincs már CES az utóbbi években valamilyen új elektromos autó vagy annak koncepciójának bejelentése nélkül sem. Idén a Peugeot Inception szolgálhat inspirációul a konkurencia számára, hogyan álmodták meg ők a jövő elektromobilitását. A klasszikus GT modelleket csak nyomokban idéző Inception egy végtelennek tűnő motorháztetővel hökkent meg, melyben egy dupla villanymotor rejtekezik, ami 680 lóerős teljesítménnyel, 3 másodperc alatt gyorsítja fel a gépjárművet 100 km/h sebességre. Egy feltöltéssel pedig a 100 kilowattórás akkumulátor 800 kilométeres hatótávolságot ígér.
Nem pihentek a hagyományos autógyártók idén sem, így a Honda most a Sony-val karöltve (Sony Honda Mobility Inc.) prezentálta új, Afeela névre keresztelt elektromos járművét. Ennek fejlesztésében olyan szoftveripari nagyágyú is kivette az oroszlánrészét mint a Qualcomm: a Snapdragon Digital Chassis SoC-ot használják a kulcsfontosságú funkciókban, ilyenek többek között az Autonomous Driving (AD) és (ADAS) Advanced Driver-Assistance System, az IVI (In-Vehicle Infotainment) és a HMI (Human-Machne Interface) rendszerek, a telematikáról már nem is beszélve. Az Afeela a SAE 3 vezetési szintet tűzte ki célul, ami a feltételes automatizáltságot fog majd jelenteni, köszönhető ez a mesterséges intelligenciás megoldásainak, melyek nemcsak a szórakoztatásban (Sony), de a kameraérzékelők terén is megannyi nóvumot fognak mutatni. A sorozatgyártás viszont csak 2025-ben kezdődik, a kész Afeela majd csak 2026-ban megjelenni a világ autósztrádáin.
Valószínűleg a jövőben számos ilyen vegyes szinergiát fogunk még látni, az elektromos autóipar már nem létezhet MI és szoftveres jövőmegoldások nélkül, az egyéb ICT fejlesztők háttériparáról már nem is beszélve. A CES idén is nagy fejtörést okozott, kérdés az itt megjelent jövőtrendekből mikor lesz kézzel fogható, a hétköznapi valóságokban is használható eszköz. A legtöbb esetben rögös még az út és a fejlesztőknek sok zsákutcát is meg kell tapasztalniuk.
