Bár az EU szinte egyöntetűen kiállt amellett, hogy megerősítik a gyermekek online védelmét, nem álltak be a dán tervek mögé. Koppenhága ugyanis a 15 év alattiak számára egyszerűen megtiltaná a közösségi média használatát.
Észtország és Belgium kimaradt
A Jyllandi Nyilatkozatot, amelyet az EU soros elnökségét ellátó Dánia dolgozott ki, a közösség 27 országából 25 írta alá múlt pénteken – írta a Euronews.
A nemzeti távközlési miniszterek informális találkozóján egyedül Észtország és Belgium tartózkodott az egyezmény szignálásától.
A miniszterek jelezték: megvizsgálják, szükségesek-e további intézkedések az uniós szabályok mellett. A kiskorúak ugyanis egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve az illegális, káros és szélsőséges tartalmakkal szemben.
A WHO egy tavalyi tanulmánya szerint a problémás közösségimédia-használat a serdülők körében 2018 és 2022 között hétről 11 százalékra nőtt.
A problémás használat – vagy viselkedés – ebben a kontextusban azt jelenti, hogy valaki nehezen tudja kontrollálni a platformok használatát, és negatív következményeket tapasztalt.
Az offline világban is ellenőrzik
Az egyik eszköz az illegális vagy életkorhoz nem illő tartalmak káros hatásainak mérséklésére a hatékony életkor-ellenőrzés lehet. A jövő év elején bemutatandó Digitális Méltányossági Törvény (Digital Fairness Act, DFA) keretében az Európai Bizottság olyan szabályokat is előterjeszthet, amelyek beépítik ezeket az eszközöket.
Az offline világban életkor-ellenőrzések vonatkoznak a korlátozott hozzáférésű árukra és szolgáltatásokra – szögezik le a nyilatkozatban. Ésszerű tehát hasonló védelmet elvárni az online térben is, ahol a kockázatok – különösen a kiskorúak esetében – jelentősek és jól dokumentáltak.
Megbízható életkor-ellenőrzés nélkül nehéz megakadályozni például, hogy a közösségi média kiskorúakat célozzon olyan tartalmakkal és funkciókkal, amelyek felnőtteknek készültek.
Nem mindig elég
A nyilatkozat szerint a meglévő szabályok önmagukban nem feltétlenül elegendők.
Ilyenek például a DSA-ban (Digitális Szolgáltatások Törvénye) foglalt szabályok is, amelyek uniós szinten írják elő az online platformoknak, hogy lépjenek fel az illegális tartalmakkal szemben. Emellett egyébként moderációs gyakorlatukat is átláthatóbbá kell tenniük.
Caroline Stage Olsen dán digitális miniszter szerint jelenleg a DFA a leggyorsabb út a cselekvéshez. A szabályoknak azonban nem szabad átfedésbe kerülniük más előírásokkal.
Valami készül Dániában
A múlt hét elején Mette Frederiksen dán miniszterelnök bejelentette: azt tervezik, hogy megtiltják a közösségi média használatát a 15 év alattiak számára.
Az EU-ban jelenleg 13 év a minimumkorhatár a közösségimédia-fiókok létrehozásához. Frederiksen olyan adatokat idézett, amelyek szerint a dán gyermekek 94 százaléka ennél korábban regisztrál valamelyik platformon.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt hónapban közölte, hogy az uniós végrehajtó szerv szakértői csoportot állított fel annak vizsgálatára, miként lehetne az EU-ban korlátozni a gyermekek közösségimédia-használatát.
Németország, Hollandia, Spanyolország és Ciprus miniszterei a találkozó előtt azt mondták az újságíróknak, hogy támogatják a dán törekvéseket, de saját országukban nem vezetnek be tilalmat.
Pénteken az Európai Bizottság információt kért több online platformtól az életkor-ellenőrzési rendszereikről a DSA keretében tett erőfeszítései részeként. Az érintett platformok és cégek között van a Snapchat, a YouTube, az Apple és a Google.
A Bizottság közölte: tudni akarja, milyen lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a kiskorúak ne férjenek hozzá illegális termékekhez, például drogokhoz vagy e-cigarettákhoz, valamint káros tartalmakhoz.
A DSA 2023-ban lépett hatályba, és azóta az Európai Bizottság tíz vizsgálatot indított különböző platformok ellen, köztük az X, a TikTok, valamint a Meta Facebook és Instagram ellen.
Ezek az eljárások még folyamatban vannak, eddig egyiket sem zárták le.
(Kép: Unsplash/Bermix Studio)
