Dánia egyik vezető egyeteme, a Koppenhágai Egyetem szigorúbb vizsgálatnak veti alá a leendő kutatókat és hallgatókat. Azokat, akik olyan országokból érkeznek, amelyeknél a nemzeti hírszerzés szerint fennáll a kémkedés kockázata.
Magas kockázatú hallgatók
Az egyetem egy belső intranet-posztban jelentette be az új szűrési eljárásokat a leendő együttműködők, alkalmazottak és hallgatók számára – adta hírül a Euronews.
Az intézmény kommunikációja szerint a lépés válasz az erős nyugati kutatási környezeteket érő növekvő kémfenyegetésre.
Az új intézkedések elsősorban Kínát, Oroszországot és Iránt érintik, ezeket ugyanis a Dán Biztonsági és Hírszerző Szolgálat (PET) magas kockázatú országként értékelte a kémkedés szempontjából.
Az érintett országokból érkező személyeknek tehát szigorúbb ellenőrzésen kell átesniük, mielőtt beiratkozhatnának vagy kutatást folytathatnának a Koppenhágai Egyetemen.
A cél a technológia védelme
Az ezekben az országokban működő egyetemek kutatóival való partnerségeket szintén alaposan megvizsgálják.
Kim Brinckmann, az egyetem kutatási és információbiztonsági igazgató-helyettese a szigorítást a világban tapasztalható, fokozódó bizonytalansággal indokolta.
Állítása szerint az intézkedésekkel a dán hírszerzés által készített biztonsági és fenyegetettségi értékelésre reagálnak.
A szabályozás szélesebb körű nemzeti aggodalmat tükröz a stratégiailag fontos technológiák védelme kapcsán. Ide sorolják egyebek mellett a mesterséges intelligenciát, a kvantumtechnológiát, a félvezető- és az űrtechnológiát.
Évek óta figyelik az autokratikus államokat
A dán felsőoktatásért felelős minisztérium már 2020-ban iránymutatásokat vezetett be, hogy az egyetemek akaratlanul se segíthessék az autokratikus államokat technológiai kapacitásaik növelésében.
A szaktárca három évvel ezelőtt egy jelentésében már felhívta a figyelmet, hogy külföldi szereplők megpróbálják kihasználni az akadémiai nyitottságot, hogy érzékeny tudáshoz és technológiákhoz férjenek hozzá.
A dán és külföldi hírszerző szolgálatok egyaránt jelezték, hogy a külföldi államok egyre inkább arra törekszenek olyan tudás, technológia vagy termékek jogellenesen megszerzésére, amelyek kritikusak Dánia versenyképessége szempontjából.
A jelentés egyben arra is rámutatott, hogy az ilyen illegális “tudás-transzfer” negatívan befolyásolhatja a biztonságpolitikát is.
Már tavaly letiltottak együttműködéseket
A Koppenhágai Egyetem döntésének előzménye, hogy egy másik intézmény, az Aarhusi Egyetem tavaly már bevezetett hasonló szigorítást.
Az Aarhusi Egyetem megtiltotta kutatóinak, hogy három iráni egyetemmel dolgozzanak együtt. Már akkor határozottan azt állították, hogy Irán, Kína és Oroszország “különösen agresszívan próbált jogtalan hozzáférést szerezni” a dán kutatásokhoz.
Az egyetem “különös figyelmet” fordít majd a külföldi együttműködésekre azokban a kutatási témákban is, amelyek katonai és polgári célokra egyaránt felhasználhatók.
Dániában az úgynevezett befektetés-ellenőrzési törvény segít azonosítani azokat a “kritikus” technológiákat, amelyek a jövőben még szigorúbb vizsgálat alá esnek.
Már az EB is figyelmeztetett
Két éve az Európai Bizottság is azt javasolta az uniós tagállamoknak, hogy értékeljék biztonsági kockázataikat négy kritikus technológiai területen. Ezek a fejlett félvezetők, a mesterséges intelligencia, a kvantum- és a biotechnológia voltak.
Az intézkedések korlátozott informatikai és fizikai hozzáférést is magukban foglalhatnak.
Brinckmann szerint az új szabályok várhatóan a természet- és az egészségtudományok területén lesznek a leginkább érzékelhetők.
Az új eljárás alapján minden olyan kutatási projektet, amely potenciálisan kritikusnak tekinthető – például az Európai Bizottság érzékeny technológiákat felsoroló listáján szereplőket – előzetesen értékelni kell.
Az egyetem tanárait, akik gyakran dolgoznak más dán vagy külföldi egyetemek kutatóival, szintén körültekintésre kérik. Nekik meg kell fontolniuk, hogy az ellenőrzés alatt álló személy szorosan kötődik-e valamelyik magas kockázatú országhoz.
Ez vonatkozik azokra is, akik több mint hat hónapot töltöttek valamelyik ilyen országban, onnan kaptak finanszírozást. Azokra pedig szintúgy, akik “jelentős mennyiségű” publikációt jelentettek meg ottani együttműködőkkel.
(Kép: Unsplash/Matt Seymour)
