A hírügynökség beszámolója szerint az európai repülőgépipari óriások, a Leonardo, az Airbus és a Thales megállapodtak abban, hogy egyesítik műholdas üzletágaikat.
Új szatellitgyárat hoznak létre
A három vállalat állítólag már elérte az úgynevezett “Project Bromo” néven futó keretmegállapodást. Ennek célja egy közös műholdgyártó vállalat létrehozása.
Az új egység feladata az lesz, hogy versenybe szálljon a kínai és amerikai riválisokkal — köztük Elon Musk Starlinkjével.
Már tavaly felröppentek hírek az új műholdas vállalkozásról. Akkor a Reutersnek nyilatkozó tisztviselők azt mondták, hogy az új cég a meglévő műholdas eszközöket egyesítené – ahelyett hogy az egyik partner felvásárolná a többiekét.
Az első számú konkurens a SpaceX
Az egyik legfontosabb versenytárs, amellyel a Project Bromo szembe kíván szállni, Musk SpaceX vállalata.
A SpaceX a Starlink nevű, gigantikus műholdparkot működteti, amely a múlt hétvégén elindította tízezredik műholdját is – írta a Euronews.
Az aktív műholdakat követő Jonathan MacDowell csillagász szerint ezek közül mintegy 8 680 jelenleg is Föld körüli pályán működik.
Az USA Szövetségi Kommunikációs Bizottsága (FCC) már 2021-ben engedélyezte, hogy Musk legalább 12 ezer műholdat állíthasson pályára 2026-ig.
A Starlink már a spájzban van
A Starlink-szolgáltatás Európában is elérhető, többek között Ukrajnában, ahol becslések szerint 50 ezer terminált használnak a vasúti hálózat, az iskolák és a kórházak internet-kapcsolatának fenntartására áramszünet esetén.
Az ország vezető távközlési szolgáltatója idén korábban szintén szerződést kötött a Starlinkkel, hogy műholdas mobilkommunikációs kapcsolatokat teszteljen.
Emellett persze más európai cégek is igyekeznek versenybe szállni a Starlinkkel.
A francia Eutelsat például 1,35 milliárd eurós tőkeinjekciót kapott a francia kormánytól.
Az Európai Űrügynökség (ESA) pedig egy megakonstellációs projekten dolgozik a Thales együttműködésével.
A HydRON (High-throughput Digital and Optical Network) néven futó kezdeményezés célja, hogy a műholdak lézerjelekkel kommunikáljanak egymással és a földi optikai hálózatokkal.
Ezzel akár másodpercenkénti terabájtos sebességű internet-kapcsolatot is kínálhatnak.
