A mesterséges intelligencia térnyerése nem csupán technológiai, hanem társadalmi és politikai szinten is egyre érzékelhetőbb. A hétköznapokban már kis túlzással szinte mindenért a ChatGPT-hez vagy a hasonszőrű chatbotokhoz fordulnak a felhasználók. De ugyanez igaz a munkahelyi feladatokra és sokszor még az üzleti döntéshozatalra is.
Ennek ellenére, ha egy politikus nyíltan beszél arról, hogy mire és miként használja a generatív AI-t, az még mindig nagy port tud kavarni.
Ulf Kristersson svédorszég miniszterelnöke ebbe a hibába esett, és a napokban megosztotta a nagyközönséggel, hogy rendszeresen használja a ChatGPT-t és más AI-alapú chatbotokat. Például a francia LeChat szolgáltatást, hogy „másodvéleményt” kérjen kormányzati döntések előtt.
Politikusok és chatbotok: új hatalmi dinamika?
Kristersson nyilatkozata komoly vitát váltott ki Svédországban. Első sorban azért, mert a válaszók meghazudtolva érzik magukat, akik voksaikat egy emberre, nem pedig egy algoritmusra adták le. Másodsorban pedig a kritikus hangok attól tartanak, hogy a mesterséges intelligencia torzíthatja a döntéshozatalt, különösen, ha a chatbotok pontatlan vagy elfogult információkat szolgáltatnak.
A svéd technológiai szakértők ezen kívül arra is felhívták a figyelmet, hogy a nagy nyelvi modellek, mint például a ChatGPT, hajlamosak lehetnek „hallucinációkra” – azaz téves vagy félrevezető válaszokra. Emellett biztonsági aggályok is felmerültek, hiszen az AI-szolgáltatások, mint az OpenAI által fejlesztett ChatGPT, amerikai szervereken futnak, így érzékeny információk kerülhetnek külföldi kézbe.
A miniszterelnök stábja ugyanakkor mindenkit nyugalomra intett, Kristersson sajtócsapata szerint az AI-t nem bizalmas információk feldolgozására használják, hanem inkább ötletelésre, amolyan digitális tanácsadóként. Ez azonban nem mindenkit nyugtatott meg.
Tanácsadók helyett algoritmusok
Ahogy a 20. században a politikai döntéshozók egyre inkább támaszkodtak tanácsadókra, agytrösztekre és szakértői csoportokra, úgy a 21. században a mesterséges intelligencia veszi át ezt a szerepet. A különbség az, hogy míg korábban emberek formálták a politikai narratívát, ma már algoritmusok ülnek a tárgyalóasztalnál. Akár láthatatlanul is.
A ChatGPT nem kormányoz, de ott van minden fontosabb döntés árnyékában. Olyan mint egy digitális súgógép, amely bármikor előhívható. A mesterséges intelligencia nem választott képviselő, mégis egyre több döntés születik vele konzultálva. Nem véletlen nevezik sokszor árnyékban dolgozó tanácsadónak.
Kontextus:
Nem egyedülálló eset, ami Svédországban történt. Az Egyesült Királyságban és Skóciában is rendszeresen használják a politikusok AI-t, például beszédek írására vagy közönségkutatásra. Az Európai Bizottság saját generatív AI eszközt tesztel. Az Egyesült Államokban a ChatGPT Enterprise verzióját már a teljes szövetségi közigazgatás számára elérhetővé tették, mindössze 1 dolláros éves díjért.
A valódi kérdés tehát már nem az, hogy helyet kap-e a mesterséges intelligencia a politikai döntéshozatalban. Hanem sokkal inkább az, hogy milyen normák mentén szabályozzuk, milyen mechanizmusokkal ellenőrizzük, és milyen értelmezési keretben fogadjuk el ezt az új, algoritmikus tanácsadói szerepet.
(Kép: Wikimedia)
