A járvány jelentősen átalakította az irodai munkafolyamatokat is, a magyar munkavállalók zöme megszerette a távoli munkavégzést, de már vannak, akik visszatérnének inkább a megszokott munkakörnyezetbe. Az elmúlt évben kiderült, hogy a home office remek lehetőséget is nyújt például a call-centerek üzemeltetésénél, hiszen teljesen mindegy, hogy egy operátor Budapesten vagy egy vidéki nagyvárosban él vagy dolgozik.
Viszont az tény, hogy az egykor fontos céges központok ma már a legtöbb ICT cégnél üresek vagy foghíjasok. A techcégek néhány évvel ezelőtt még a világ legvonzóbb munkaadói közé tartoztak, ma ugyanezek a vállalkozások már lassan többet költenek irodavagyonuk állagmegóvására, miközben azok egyre nagyobb része áll kihasználatlanul.
A jövő irodája formálódik ma, az energetikai válsághelyzetben
Az irodapiac szereplői most több kihívással is szembe kell, hogy nézzenek, hogy a klímaváltozási nyomást kompenzálni tudják, valamint a meglévő bérleti szerződéseiket meg tudják tartani is egyben. Érdekes tény az „A” kategóriás irodaházak viselték a legjobban a válságot, igaz már 220 000 négyzetméter áll üresen, illetve nem szabad elfeledkezni 2023-ban is átadásra kerülnek a munkavállalói folyamatokhoz már rugalmasan alkalmazkodó „jövőirodák” is (legalább 400 000 nm).
Ezek a fenntartható irodák lennének, hiszen a mai energetika válsághelyzetben az ICT-bérlőknek is a költséghatékonyság és az üzemeltetési költséggel való harc lett a legfontosabb. Viszont az ICT világ jól vizsgázott, ők voltak az a szektor, akik a hibrid munkavégzésre való berendezkedés során elsőként és tudatosan fókuszáltak az okos energiafelhasználásra, megalapozva az új és alternatív energiákat is bevető „takarékos” irodapiacnak. Így hungaricummá válhat, hogy a jövő irodája kényszerűségből ugyan, de a tudatos mindennapi használat és a folyamatos energetikai fejlesztések és tapasztalatok során alakul majd hazánkban. Most kiderült az is, az ingatlanfejlesztők számára 2023-ban a fenntarthatóság már nemcsak a zöld minősítések záloga lesz.
Proptech 2023: a költséghatékonyság és az ESG szempontok előnyben
A bérlők már igénylik azt, hogy az energiahatékonyságukat olyan új és kurrens technológiák bevetésével tudják növelni, mint a megújuló energia és társai. Viszont ehhez az irodapiac korifeusainak is technológiailag idomulniuk kell az új időkhöz, fejlesztői oldalról pedig hatékony kommunikációt és gyors reakció időt kíván mindez, a bérlők igényei ugyanis folyamatosan változnak az aktuális stagflációs gazdasági helyzet szerint.
A fókuszpontok így eltolódtak: a bérleti szerződések során a bérlők már nemcsak árérzékenyekké váltak, de számít az is, mennyi az üzemeltetés költsége, az áram díja, hogyan lehet kilépni a szerződésekből rapid módon. A válság egyik pozitívuma viszont, hogy kiderültek azok az érzékeny pontok, hol találhatók felesleges dolgok egy-egy irodaépületben, amivel költséget lehet csökkenteni, amire ma már a hibrid munkavégzés korában nincs is szüksége a vállalatoknak. Ez viszont termékenyítő hatással is van a proptech iparra, hiszen a takarékosság és költséghatékonyság friss technológiai fejlesztéseket kíván, melyek az ESG szempontokat is sokkal jobban figyelembe veszik már. Mindenesetre az megállapítható, az ICT cégek sokkal jobban teljesítenek a bérlő és bérbeadó kompromisszumának kialakítása során, sokkal nagyobb az affinitásuk a változáshoz: a covid alatt már megtanulták, amit lehet, digitalizálni kell, igaz most a hangsúly egy új területre, az energiahatékonyságra tevődött át.
