Képzeld el: a vezérigazgató egy új digitális szolgáltatásról álmodik, miközben az IT-vezető a biztonsági kockázatok miatt aggódik. Ugyanabba az irányba néznek, mégis más nyelvet beszélnek. A projekt elindul, halad is egy ideig, aztán félrecsúszik. Nem azért, mert valaki hibázott, hanem mert mást értettek ugyanaz alatt.
Ez a helyzet szinte minden iparágban ismerős. És bár összetettnek tűnik, a megoldás sokszor egyetlen emberen múlik: egy „fordítón”, aki megérti az üzlet nyelvét, ismeri az IT működését – és képes a kettőt összehangolni.
A KSH 2024-es adatai szerint a regisztrált vállalkozások száma nemzetgazdasági ágak szerint meghaladja az 1,8 milliót. Az aktív entitás ennek 27 százalékát, közel 500 ezer céget tesz ki – és ez csak magyarországi statisztika. Legyen szó bármelyik ágazatról, az IT és az üzlet közti félreértések ugyanúgy mindegyiket érintik. Nem véletlen, hogy egy iparág épül arra, hogy feloldja ezt az ambivalenciát, és hídszerepet töltsön be üzlet és az IT között.
A félreértés oka sokszor ugyanaz a szó
A félreértések sokszor ott kezdődnek, hogy ugyanazokat a szavakat használjuk, de mást értünk alattuk. Az „agilitás” például az üzletnek gyorsaságot, piaci rugalmasságot, a versenytársak lekörözését jelenti. Az IT számára viszont egy konkrét módszertant, szabályokat, ciklusokat. Az agilitás az üzletnek sprint, az IT-nak szabályrendszer. Már itt el tud csúszni egy projekt.
Előfordul, hogy az IT hónapokig fejleszt egy megoldást, miközben az üzleti oldal már rég másra gondol. Vagy az IT kidolgoz egy teljes roadmapet, amit a vezetőség egyszerűen nem ért és nem is támogat. Ilyenkor nem a kompetencia hiányzik, hanem a közös nyelv.

Az Inter Computer Csoport tanácsadási üzletágát vezető Róth Dániel szerint éppen ezért vált nélkülözhetetlenné a „fordító”, a köztes szereplő, aki képes közös nevezőre hozni az üzleti és IT-oldal elvárásait.
„A két terület közti különbség sokszor úgy érzékelhető, mint egy rosszul működő házasság: a felek ugyanazt a célt látják, de más nyelven kommunikálnak. A valódi megfejtés a közös nyelv, a közös folyamatok és eszközrendszer kialakításában rejlik. Ebben az olyan IT-tanácsadói profillal is rendelkező cégek, mint például az Inter Computer Csoport tudnak hosszú távon támogatást nyújtani, hiszen az összehangolt működés nem egyik napról a másikra valósul meg, hanem egy tudatos, jól strukturált folyamat eredménye, ami eszköz- és humánerőforrás-igényes” – teszi hozzá Róth Dániel.
Nem csoda, hogy ma már sok szervezetnél nélkülözhetetlenné vált egy egyfajta „közvetítő” szerep: szükség van egy olyan emberre, aki le tudja fordítani az üzleti célokat IT-nyelvre és vissza. Az üzlet és az IT gyakran olyan, mint két zenész, akik ugyanazt a dalt akarják játszani – csak más hangnemben. A jó „fordító” érti, mit jelent egy KPI az üzlet számára, és mit jelent annak technológiai megfelelője. Ez a fajta értelmezés nem egy Excel-táblában zajlik, hanem beszélgetések, workshopok, specifikációk mentén, a közös kép pedig fokozatosan alakul ki.
Mediátor, híd, közvetítő, expectation menedzser- tanácsadók sok szerepben
Hiába van pénz, paripa, fegyver, ha az üzleti igényeket nem bontják ki elég részletesen, a projekt el fog csúszni. A tanácsadók ebben játszanak kulcsszerepet: értelmeznek, strukturálnak, ütköztetnek, újrakérdeznek, és végül lefordítják mindezt a csapat nyelvére.
„Fontos, hogy pontosan értelmezzük, mit szeretne az üzlet, milyen KPI-irányok mentén mérik a sikert. Hiszen ebből kell kiindulni, és ezt kell az IT-t is figyelembe véve a csapatra szabni és közös célként kitűzni” – mondja Róth Dániel.
A háttérben ott dolgozik a projektmenedzser, a tesztmenedzser, a business analyst, az architect, a tesztelő – és az a közös nevező, amit ők teremtenek meg folyamatban, kommunikációban és mindsetben.
A kulcs: legyen közös fórum, ahol az üzlet és az IT találkozik. Ne csak dokumentumokban, hanem élő, aktív párbeszédben.
A külső tanácsadó nem old meg mindent a vállalat helyett, de segít a párbeszédet mederben tartani. Közvetít az üzlet és az IT között, tisztázza az elvárásokat és gondoskodik arról, hogy mindenki ugyanazt értse „siker” alatt. A projekt ettől még az ügyfélé marad, de nem kell benne egyedül lavíroznia.

Citizen developer és low-code világ, az IT szerepének átalakulása
Ma már nem csak a fejlesztők fejlesztenek. Egyre több üzleti felhasználó készít saját alkalmazást vagy automatizál folyamatokat, köszönhetően a low-code eszközök terjedésének. Ez elsőre szuper hír, de komoly kockázatokat is rejt.
„Az IT feladata nem az, hogy tiltson, hanem az, hogy keretet adjon: biztosítsa az adatvédelem, az integráció és a folyamatbiztonság (governance) szempontjait. Így az üzleti lelkesedés és az informatikai kontroll együtt tudja támogatni a fejlődést. Fontos látni, hogy a jövőben az IT-nak ki kell lépnie a »belső szolgáltató« szerepből, és valódi stratégiai partnerré kell válnia” – teszi hozzá. A jövő IT-jának nem kiszolgálónak, hanem stratégiai partnernek kell lennie. Ez viszont csak akkor működik, ha már az ötletelés szakaszában ott van az IT is, nem csak a végén, amikor „le kell fejleszteni valamit”.
„A végén minden projekt ott dől el, hogy megértettük-e egymást. A technológia lehet eszköz, lehet akadály – rajtunk múlik. Egy tanácsadó feladata nem az, hogy varázsoljon, hanem hogy közös nevezőt találjon. És ha ez sikerül, akkor a projekt nemcsak megvalósul, hanem valódi értéket is teremt” – zárta Róth Dániel.
A cégcsoport specialitása, hogy szakértői vállalatokra épül: ezek önállóan működnek, de közös célokat követnek. Infrastruktúra, adatmenedzsment, architektúra, biztonság, vagy épp új technológiák, mint az MI vagy a Mixed Reality. Az Inter Computer nemcsak technológiai megoldásokat szállít, hanem gondolkodik, kérdez és közösen tervez.