Az M1/M7-es autópályán – Budapestről kifelé – a budaörsi felüljáró-körforgalomhoz közelítve a szokásosnál több műszerrel felszerelt táblatartó portálokat láthatnak az autósok.
Másfél gigabájt, másodpercenként
Az egyelőre 800 méternyi, hamarosan azonban 1,5 kilométeresre bővülő útszakasz két oldalát összesen 39 csúcstechnológiás műszer pásztázza. Az eszközök között LiDAR-szenzorok, radarok, hőkamerák, szűkebb és szélesebb látószögű kamerák is találhatók – tájékoztatott a projektről a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME).
A szenzorok közvetlen optikai kapcsolaton másodpercenként 1,5 gigabájt adatot küldenek a Magyar Közút szigetszentmiklósi központjába. Ott pedig egy szuperszámítógép dolgozza fel a beérkező adatokat.
A Magyar Közút Zrt. és a BME szakemberei tavaly ősszel kezdték el kiépíteni a rendszert – az Eureka Central System elnevezésű magyar-osztrák projektben.
Már tanul az MI
Az érzékelő berendezéseket a Magyar Közút telepítette. A szenzorok összehangolását és a működést biztosító programozást a BME kutatói és fejlesztői végezték.
Az egyetem tájékoztatása szerint jelenleg már a finomhangolás és az érzékelő mesterségesintelligencia-modellek tanítása zajlik.
Mindennek köszönhetően hamarosan megvalósul a projekt igazi célja.
Bármelyik-órás projektcél
Ez ugyanis nem más, mint az érintett útszakasz teljes digitális reprezentációja, vagyis egy digitális iker létrehozása.
“A digitális iker úgy képzelhető el, mint egy olyan VR-videójáték, amely valós időben megjeleníti a fizikai valóság digitális másolatát” – mondta el Rövid András. A Gépjárműtechnológia Tanszék tudományos főmunkatársa, a projekt szakmai vezetője szerint nemcsak az útfelület, a sávok és az összes tereptárgy pontos mása jelenik meg a digitális térben, de az éppen ott közlekedő járművek is.
A “valós idő” pedig szó szerint értendő. A digitális ikert létrehozó algoritmus predikcióval dolgozik, így az adatátvitel sebességéből eredő, a másodperc töredékét jelentő adatkésést is kiküszöböli. Már ennyi is számíthat ugyanis egy 130-as tempó mellett bekövetkező váratlan eseménynél.
A rendszer rendeltetése ugyanis az, hogy valós idejű információkat nyújtson a közlekedés résztvevőinek a többiek mozgásáról, így téve biztonságosabbá, kényelmesebbé és takarékosabbá a haladást.
Jön a mobilalkalmazás is
Az innováció egyik kézzelfogható eredménye lesz egy fejlesztés alatt álló mobilapplikáció, amely tetszőleges nézetű mozgóképet ad a telefon képernyőjére. Így követhető lesz például az összes közeli jármű és tereptárgy – még az éppen takarásban lévők is, amelyeket egy kamerákkal mégoly jól ellátott okosautó sem láthat. A sofőrök mindezek alapján vezetéstámogató üzeneteket, figyelmeztetéseket kaphatnak a mobiljukra.
A világon sok helyen kísérleteznek okosutakkal, de olyan, ami ennyit tud, tudomásunk szerint egyelőre csak Kínában van, egy 157 kilométeres szakaszon – mondta Rövid András.
A tanszék munkatársai nyáron Kínába utaznak, ahol találkoznak majd az érintett szakemberekkel, hogy megosszák egymással a tapasztalataikat.
Biztonságos közlekedés – önvezetők nélkül is
A perspektivikus lehetőség természetesen idehaza is az, hogy nagy távolságokon szereljenek fel autópályákat az okos vezetéstámogató rendszerként is működtethető technológiával. Ezzel csökkenhet a balesetek és dugók számát, egyszersmind – például az optimális haladási sebességhez szükséges információk átadásával – az autózás környezeti terhelése is mérsékelhető.
A rendszer anélkül teheti biztonságosabbá a távolsági közúti közlekedést, hogy minden autót önvezetőre cserélnénk. Különösen, ha forgalomirányítási funkciót kapna, személyre szabott információkkal, javaslatokkal.
A Magyar Közút nagyon részletes, sávra, járműtípusra, manőverezési aktivitásokra, balesetveszélyes helyzetekre lebontott statisztikákat is nyerhet. Persze az információkat akár az út feletti digitális táblás kommunikációba is beépítheti.
A kiépített technológiát a rendőrség is sok mindenre használhatná, az autóipari fejlesztőknek pedig megfelelő környezetet biztosít az autonóm vezetési funkciók biztonságos tesztelésére.
A BME tájékoztatása szerint még idén elkészül a másfél kilométeres szakasz fennmaradó része, az itt megszerzett tapasztalatok pedig megalapozzák a nagyobb léptékű fejlesztések előkészítését.
Az új technológiák és autóipari fejlesztések valós környezetben történő tesztelése teljesen új távlatokat nyit a forgalomirányításban és a forgalombiztonság növelésében. Mégpedig azzal, hogy az érzékelés és a látás határain túli veszélyekre is figyelmeztetni tud majd a rendszer. Nagyon várjuk, hogy a pilot-projekt eredményeit minél hamarabb alkalmazni tudjuk a mindennapi útüzemeltetés során és az utazó közönség tájékoztatásában – fogalmazott Verdes Máté, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. intelligens közlekedési rendszerek osztályának vezetője.
(Kép: BME.hu)
