Az adatközpontok közismerten rengeteg energiát fogyasztanak, tevékenységük, komoly környezeti lábnyomot hagyva, veszélyezteti a fenntartható fejlődést. Ezt megakadályozandó, a komoly következményeket mérséklendő az érintett vállalatok az Egyesült Államok, az Európai Unió és Kína partjainál, a közelmúltban vízalatti adatközpontokat telepítettek. Az óceán természetes hűtését kihasználva, csökkenthető az áramhasználat, a széndioxid-kibocsátás.
A bálna és a tengeralattjáró esete az adatközponttal
Kiderült azonban, hogy az adatközpontok egyszerű akusztikai támadásokkal, mint a hullámok alatt magas hangokat sugárzó uszodai hangszórók sebezhetők, tengeralattjárók és más katonai célú vízi járművek szonárjairól vagy a bálnák énekéről nem is beszélve. A számítógépes merevlemezeket pusztító rezgések érhetik.
A nyomás annyira felerősíti a vízalatti hangokat, zajokat, hogy a számítógépes hálózat azonnal leállhat, esetleg maradandó károkat okoznak benne. Ha egyszerű szolgáltatásmegtagadási támadás, a jelerősség függvényében, pár másodpercig is eltarthat. Minél tovább bocsátja ki a forrás a hangot, annál nagyobb a kár.
A szimuláció igazolta a félelmeket
A Floridai Egyetem kutatói fémburkolatba szerelt számítógépes szerverállványon tesztelték ezeket az akusztikus támadásokat. Víz alá tették, majd laboratóriumi víztartályban és közvetlenül a víz felszíne alatt futtattak teszteket. A szerkezetekkel vízalatti adatközpont egyszerűsített, kicsinyített változatát hozták létre.
Microsoft-adatközpont az óceán mélyén
Kiderült, hogy öt kilohertzes frekvenciájú hallható (egy oktávval a zongora lejátszási tartománya feletti magas D) hang hat méternél nagyobb távolságból is megzavarhatja számítógépek működését.
Kereskedelmi forgalomban beszerezhető, a hangot víz alatt 152 decibellel játszó hangszóró mindössze két és fél percen belül zavart okozott a merevlemezben. Alacsonyabb hangerővel kezdődő, fokozatosan egyre hangosabb, kifinomultabb támadások véglegesen károsíthatják a meghajtókat – állapították meg az erősebb katonai szonárok tevékenységét is szimuláló kutatók.
Kiderült, hogy 220 decibeles hangok egy kilométeres távolságban, harmincöt méter mélyben is jelentős rezgéseket kelthetnek. Tehát a vízalatti adatközpontokat tengeralattjárók könnyen szabotálhatják a jövőben. De a kék bálna is képes 180 decibeles hangot kiadni.
A megoldás?
Az amerikai Subsea Cloud háromezer méter mélységben tesztelte a vízalatti adatközpontokat, és szerintük kialakításuk bírja az akusztikus támadásokat. Az erős, zárt egységeket úgy tervezték, hogy ellenálljanak az ottani környezetnek, nyomásnak, hőmérsékletnek, korróziónak – és az érzékenyebb, a körülményeknek inkább kitett berendezéseket érintő hanghullámoknak is.
Képek: DCD, Microsoft
