Az adatarchitektúra határozza meg, hogyan áramlanak az adatok a szervezetben – milyen rendszerekből származnak, hol tárolódnak, hogyan kapcsolódnak egymáshoz és miként érhetők el az üzleti felhasználók számára. Egy jól megtervezett architektúra lehetővé teszi, hogy az adatfolyamok összhangban működjenek a vállalat stratégiájával és operatív igényeivel.
„Az architektúra struktúrája teremti meg a skálázhatóság, rugalmasság és biztonság alapját. Ezek nélkül a vállalat nehezen tud reagálni a változó piaci környezetre, integrálni új adatforrásokat, vagy bevezetni fejlettebb analitikai megoldásokat. Röviden az adatarchitektúra az adatvezérelt működés operációs rendszere”
– foglalta össze Eperjesi Tamás, a Deloitte Magyarország szenior menedzsere.
A jól kialakított adatarchitektúra előnyei
1. Rugalmasság és bővíthetőség – Egy modern adatarchitektúra képes alkalmazkodni az új üzleti igényekhez, technológiákhoz és adatforrásokhoz anélkül, hogy az infrastruktúrát jelentősen módosítani kellene, esetleg részben vagy egészben újra kellene építeni. Ez különösen fontos a felhőalapú és hibrid környezetekben, ahol az adatok több platformon mozognak.
2. Gyorsabb adathozzáférés és integráció – A strukturált adatáramlás (data lineage) és az egységes adatintegráció lehetővé teszik, hogy az adatok a megfelelő helyen és időben rendelkezésre álljanak, támogatva az üzleti döntéshozatalt és az automatizált folyamatokat.
3. Biztonság és megfelelés beépítve – Az architektúra szintjén definiált hozzáférési rétegek, adatútvonalak és tárolási mechanizmusok segítik a vállalatokat abban, hogy a biztonsági és jogszabályi követelmények már a tervezési fázisban beépüljenek a rendszerbe.
4. Költséghatékonyság és erőforrás-optimalizálás – Egy jól szervezett adatarchitektúra elkerüli az adatredundanciát és az erőforráspazarlást, ezáltal hosszú távon csökkenti az üzemeltetési és fejlesztési költségeket.
5. Technológiai egységesség – A közös adatarchitektúra-alap csökkenti a fragmentációt az IT-rendszerek között, elősegítve az egységes adatkezelési és fejlesztési gyakorlatokat.
A hiányos adatarchitektúra kockázatai
Ha egy szervezet nem rendelkezik világos és konzisztens adatarchitektúrával, az adatok kezelése silóssá és nehezen átláthatóvá válik. Az adatáramlások széttöredezése miatt nő az integrációs költség, lassul az adathozzáférés, és az új fejlesztések minden alkalommal egyedi megoldásokat igényelnek.
A technológiai függőség is tipikus következmény: a nem szabványos architektúra miatt egyes rendszerek leválaszthatatlanná válnak, ami gátolja a modernizációt. Emellett a biztonsági kockázatok is fokozódnak, hiszen az adatok útja és kapcsolódásai gyakran nem dokumentáltak, ami sebezhetővé teszi a rendszert.
A rosszul strukturált adatarchitektúra így hosszú távon stratégiai akadállyá válik – gátolja a digitális transzformációt, az adatvezérelt kultúra kialakulását és a skálázható innovációt.
„A megfelelő adatarchitektúra nem pusztán IT-infrastruktúra, hanem üzleti stratégiai eszköz. Azok a vállalatok, amelyek tudatosan építik fel és fejlesztik adatarchitektúrájukat, képesek lesznek gyorsabban reagálni a piaci változásokra, hatékonyabban integrálni új technológiákat, és megalapozni az adatvezérelt működés kultúráját. A többiek számára viszont az adatok hatékony irányítása inkább teherként, semmint lehetőségként marad jelen”
– tette hozzá Eperjesi Tamás.
(Nyitókép: Freepik)
