(Kiemelt kép: Freepik)
A GKID és a Mastercard mérései alapján az online kiskereskedelem mintegy 631 milliárd forint bruttó forgalmat ért el az első félévben, ami 8,8 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Míg az első negyedévben 7,7 százalékkal, addig a második negyedévben már 9,8 százalékkal nőtt a tavalyi évhez képest a webes értékesítés forgalma, tehát mutatkozik némi javulás, ami annak is köszönhető, hogy a forint májusban magához tért és megerősödött az euróhoz képest. Az első negyedévben 400, a másodikban 380 alatt volt egy euró. Bár a növekedés önmagában bíztató, az inflációt is figyelembe véve, ez a bővülés reálértéken valójában már visszaesést jelent a szektornak.
Padlón a hazaiak
A kutatás szerint a forgalom nagyobbik részét a külföldi székhelyű webáruházak hajtják. A magyarok jellemzően veszítettek piaci pozíciójukból, jó esetben stagnáltak. Hozzá kell tenni persze, hogy a e-kereskedelemben nagyon nem jellemzően a hazai cégek felfutása, ami annak is köszönhető, hogy a belföldi vállalkozások nem aktívak az export piacokon. A Cseh, a szlovák és a lengyel vállalkozások viszont regionálisan gondolkodnak és előszeretettel jelennek meg a régió-, illetve a Nyugat-Európa országaiban. Ez pedig mind a beszerzéseiket, mind az árképzésüket, mind pedig a marketing tevékenységüket erősíti. Egyszóval hatékonyak.
E-kereskedelem vs hagyományos
Az infláció miatt a hagyományos kiskereskedelem jelentősen növelte árbevételét, a piac összességéről elmondható, hogy tartották az infláció szintet, vagy picit az alatt teljesítettek. Minden esetre jobb, mint az e-kereskedelem. Ennek megfelelően a webáruházak forgalmának aránya jelentősen csökkent a teljes kiskereskedelmi vertikumban. A 2022-es 9,6 százalékos arányról 2023 első félévére 8,7 százalékra csökkent az online súlya a teljes kiskereskedelmen belül – amely utoljára 2020-ban fordult elő. Attól kezdve rendre 10-11 százalék körüli részarányt mondhatott magának az online piac.
Ugyanakkor nem is ez a legaggasztóbb a webáruházak számára. Az élelmiszer-infláció hatására nagyon megugrott az élelmiszer eladás a hagyományos üzletekben. A vásárlók a jelenlegi árak mellett szívesebben mennek be a boltba és tapogatják meg az árut, mielőtt a vásárlásról döntenének. Ennek megfelelően az élelmiszer e-kereskedelmi eladások a teljes vertikumban mindössze 2 százalékot képviselnek. Természetesen mindig alacsony volt az arány, de egyrészt nem ennyire, másrészt az online élelmiszer forgalmazás az egyik legköltségesebb területe az e-kereskedelemnek, hiszen nagy szállítási flottát kell fenntartani a megfelelő minőségű szolgáltatáshoz és drága logisztikai informatikai rendszerek szükségesek a flotta irányításához.
Koncentrálódó forgalom
Az elmúlt hónapok magasabb inflációs környezete nagyobb vásárlói tudatosságot hozott, ami leginkább az árérzékenységben és a felkeresett online és hagyományos boltok számában jelentkezett. A vásárlók kevesebb üzletben vásárolnak és választásukban nagyobb szerepet játszik az ár – írta a GKID elemzés. Ezáltal az e-kereskedelmi piac rendkívüli módon polarizálttá vált. A vásárlók és a forgalom is egyenlőtlenül koncentrálódik egyes szereplők és termékkategóriák körül, valamint a sokszor jobb vásárlói élményt nyújtó, külföldi e-kereskedők irányába.
Maradt optimizmus
A GKID és Mastercard által készített Digitális Kereskedelmi Körkép nyári mérései szerint az online kiskereskedők 31 százalékánál csökkent a forgalom az első hat hónapban a tavalyi év hasonló időszakához képest, míg 43 százalékok számolt be növekedésről. Az előzetes üzleti tervekhez képest azonban alig 20 százalék esetében lett magasabb az első féléves online forgalom a korábban vártnál és összesen 4,1 százalékkal maradt el a tervezett növekedés a végül megvalósult bővülés mértékétől, ami – ha teljesül – 8,8 százalék helyett 13,2 százalékos bővülést eredményezett volna a piac számára. 2023 egészére az online kereskedők 53 százaléka növekedést vár, míg 28 százalék csökkenést. Ez átlagosan 11-12 százalékos éves bővülést jelentene a piac számára.
2023 hátralévő részében leginkább a további inflációtól és vásárlóerő csökkenéstől tartanak a kereskedők, miközben a piaci folyamatok tekintetében a beszerzési árak folyamatos növekedése és a vásárlók olcsóbb termékekre való átszokása jelenti a legnagyobb kockázatot az online értékesítés számára. Tekintettel arra, hogy 2023 első félévében a vásárlások száma jobban nőtt a forgalomnál, ez a félelem valós, hiszen az alávásárlás jelenségének hatását tükrözi.
SEO
Nagy kérdés, hogy a Google augusztus-októberi algoritmus frissítése hogyan befolyásolta a hazai webáruházak forgalmát. Sok cég jelentős visszaesésről számolt be, ami abból ered, hogy a kereső motorok hátrébb sorolták a lapokat. Újra kell értelmezni a SEO tartalmakat és felül kell vizsgálni a lapok linkelését is. Most egyébként úgy tűnik, hogy a .com-os weboldalak linkjeit nem szeri a keresőmotor, de valószínűleg ennél szofisztikáltabb átalakítások kellenek. Változott ugyanis a hasznos tartalom felismerési rendszer is. A szakemberek most vizsgálják, hogy hogy pontosan változtatásokat kell végrehajtani a kereső által hátrébb sorolt lapok SEO-zásán.
