A megbízhatóság és a biztonság kulcsfontosságú a kritikus rendszerekben, amelyek a katasztrófa-, a rendvédelem és az egészségügyi szolgáltatások hatékony működését támogatják. A technológiai innovációk azonban ezt a területet sem kerülték el.
„Az Egyesült Államokban, Dél-Koreában és Kínában már a 2020-as évek elején elkezdődött az átmenet a korszerűbb készenléti kommunikációs rendszerek felé. Az Egyesült Államokban a Pro-M Zrt.-hez hasonló szolgáltatások milliókat érnek el, bemutatva a modern 4G és 5G készenléti kommunikáció erejét. Hasonló fejlettség figyelhető meg a távol-keleten is, ahol a csoportos adatkommunikációs rendszerek, például a videókommunikáció már megbízhatóan működnek”
– osztotta meg tapasztalatait dr. Balla Ferenc, a Pro-M Zrt. vezérigazgatója.
Mindezekhez képest Európa némi lemaradásban van, de az unió tagállamai már megkezdték a felkészülést a modernizációra. A finn példa az egyik leginkább előrehaladott, ahol saját hálózati infrastruktúrára épülő szolgáltatások működnek.
„Hasonló helyzetben van Magyarország is, annyi különbséggel, hogy számunkra lehetővé vált egy saját, korszerű hálózat kiépítése”
– mondta el dr. Balla Ferenc.
Technológiai ugrás előtt áll Magyarország
Cél, hogy hazánk kritikus kommunikációs rendszerei mielőbb 4G-s technológiát használjanak, amelynek a következő lépése az 5G-re való áttérés lesz,
„Ez a váltás már a szolgáltatási szinten is elindul 2025 első negyedében a 4G-s, majd az év második felében az 5G-s képességekkel. A 4G-s hálózat már üzemel 2500 bázisállomással, ahol pedig nem áll rendelkezésre megfelelő infrastruktúra, ott publikus együttműködéssel egészítjük ki az erőforrásokat. Mindezen hatások eredményeként rendkívül rövid időn belül jelentős mértékben emelkedik a szolgáltatás színvonala”
– tette hozzá dr. Balla Ferenc.
Hangsúlyozta, hogy a készenléti kommunikáció nem lehet kísérletezés terepe. Az ilyen rendszerek a legkritikusabb biztonsági szolgáltatásokat, például a katasztrófa-, a rendvédelmet és az egészségügyi ellátást támogatják. Egy óvatlan hiba akár ember-életekbe is kerülhet.
„Kulcsfontosságú a magas szintű rendelkezésre állás, amit mi 99,99 százalékban biztosítunk. De ugyanennyire létfontosságú a tesztelt és kipróbált megoldások bevezetése, így nem lehet kapkodni az átállással”
– mondta dr. Balla Ferenc.
Az átállás gondosan tervezett, és a párhuzamos üzemeltetéssel biztosítják a zökkenőmentes migrációt, amely várhatóan 2028-ra lezárul. Magyarországon – hasonlóan a régió más államaihoz – a fokozatos bevezetés érdekében hosszabb párhuzamos működés valósul meg. A Terrestrial Trunked Radio (Tetra) rendszer továbbra is együtt működik az új széles sávú hálózatokkal, amelyek már fejlettebb funkciókat – például kép- és videóátvitelt, valamint csoportkommunikációt – biztosítanak. A Tetra rendszer az évtized végéig kulcsszerepet játszik a hangalapú kommunikációban, míg a széles sávú hálózatok 2028-tól kezdve fokozatosan átveszik a fejlettebb adatátviteli feladatokat is.
„A készenléti szervek együttműködésben dolgoznak, ahol nem pontból pontba történik a kommunikáció. Ezért is rendkívül fontos, hogy ugyanaz az információ a területen együtt dolgozó minden emberhez eljusson és folyamatosan rendelkezésre álljon, beleértve a hang-, kép- és adatkommunikációt, ami nagyban segíti akár egy irányítási parancs meghozatalát”
– hangsúlyozta a vezérigazgató.
Kiberbiztonság a jövő készenléti rendszereiben
A kritikus kommunikáció egyfajta zártságot kíván, az adatok ugyanis nem kerülhetnek ki a hálózatból, hiszen az állampolgárok és az ország adatai futnak ezeken keresztül. A Tetra rendszer esetén ez könnyedén megvalósítható volt, ám a széles sávú megoldásokkal jóval nyitottabb lesz a beszállítói lánc, így biztonsági szempontból nagyobb lesz a kihívás is.
„Rendkívül magas biztonsági kritériumokat fogalmazunk meg a technológiákkal szemben, emiatt sok feltörekvő megoldást kerülni kell. Így a kormányzati adatközpontok és a szervezeti parkok megvalósítása fontosabb, mint valaha”
– tette hozzá dr. Balla Ferenc.
A kiberbiztonsági intézkedések természetesen a kritikus kommunikáció területén dolgozókat is érintik. A munkavállalók telefonjait szigorúan szabályozzák, például Mobile Device Management (MDM) rendszerekkel.
A Pro-M Zrt.-nek fel kell készülnie a hálózat véletlen vagy szándékos zavarására is, például a határ menti területeken, ahol más országok rendszerei is befolyással lehetnek.
„Erre azonnal reagálni kell, és a zavarás megszüntetésére kell törekedni. Ehhez együttműködünk az illetékes nemzetvédelmi és technológiai szakértőkkel”
– mondta el dr. Balla Ferenc.
Nemzetközi együttműködések hatása a magyar készenléti kommunikációra
Magyarország részt vesz több nemzetközi szervezet munkájában, például a Tetra Critical Communications Association csoportjaiban, így sok féle tapasztalattal gazdagodik.
„Az USA-ban látható rugalmasság és gyors piacra lépés mellett az EU szabályozottabb, precíz rendszerei is komoly tanulságokat nyújtanak. Magyarország példája inspiráló lehet más uniós tagállamok számára, hogy a fejlettebb széles sávú kommunikációs szisztémák felé lépjenek. Erre jó példa a Pro-M jövőbeni célja, hogy kiváltsa a jelenlegi Tetra rendszert széles sávú megoldásokkal, amely teljes mértékben képes kiszolgálni a felhasználói igényeket a kritikus kommunikációban elvárt rendelkezésre állás biztosításával. Ennek megvalósításán már évek óta dolgozunk”
– emelte ki dr. Balla Ferenc.
A migrációs folyamat gondosan megtervezett, párhuzamos üzemeltetéssel biztosítja az átállást. Ezenkívül az állami és kormányzati célú hálózatok egységesítése is fontos feladat. A 2025-ös évre a Pro-M Zrt. bázisán egyetlen központi modellbe konszolidálják az állami infrastruktúrákat, hogy olcsóbb, átláthatóbb és gyorsabb szolgáltatást biztosítsanak.
Magyarország számára a kritikus kommunikáció fejlesztése nemcsak a modernizáció, hanem a nemzetközi versenyképesség záloga is.
„Az 5G-technológia nemcsak gyorsabb, hanem biztonságosabb kommunikációt tesz lehetővé, és ez kritikus helyzetekben életeket menthet
– hangsúlyozta dr. Balla Ferenc.”
