A létfontosságú információk továbbítását végző távközlési rendszerek összességének, vagyis a kritikus kommunikációnak az egyik legfontosabb alapvetése, hogy vészhelyzetekben is gyors, megbízható és biztonságos információáramlás legyen elérhető. Még akkor is, ha a hagyományos távközlési hálózatok túlterheltek vagy nem működnek. Ezt biztosítani óriási kihívás.
„A kritikus kommunikációt lehetővé tevő hálózat egy kicsit eltér a mobilszolgáltatásban használttól. Az energiafelhasználás szempontjából egyszerűbb igényekkel találkozunk, a biztonság és területi elhelyezkedés tekintetében azonban vannak izgalmas feladatok”
– mondta dr. Budai J. Gergő, a Vantage Towers elnök-vezérigazgatója, öt országért felelős régiós vezetője.
Ami a kritikus kommunikációt használó bázisállomások energiafelhasználását illeti, sokkal kevesebb áramra van szükségük, hiszen általában csak a kritikus kommunikációra használt hálózatok futnak rajta, és egyetlen felhasználó, jelen esetben a PRO-M antennái vannak felszerelve. Különösen igaz ez olyan bázisállomásokra, ahol alacsony adatforgalmi igények jelentkeznek.
„A másik oldalról viszont komoly biztonsági elvárásoknak kell megfelelniük a Vantage Towers bázisállomásainak. Mivel a kritikus kommunikáció az ország működésének egyik alapvető pillére, ami nemcsak a lakosság biztonságát, hanem a nemzeti szuverenitást is védi, ezért biztonsági és védelmi szempontból kiemelt figyelemre és megoldásokra van szükség”
– tette hozzá.
„A kritikus kommunikáció nem érhet véget egy város vagy falu szélével”
A biztonsági megfelelőség mellett az ország domborzata adta kihívások is jelen vannak, hiszen „olyan helyeken is kell szolgáltatni, ahol a mobilszolgáltatóknak nincs lefedettsége. Utóbbiak általában a sűrűn lakott területekre építenek bázisállomást, ahol a lakossági igény megköveteli a hálózatot. A kritikus kommunikáció azonban nem érhet véget egy város vagy falu szélével” – mondta Budai J. Gergő.
Mivel az ország és a lakosság szempontjából kardinális szerepet tölt be a PRO-M végezte kritikus kommunikáció, így a bázisállomások elhelyezkedésére is más szempontok érvényesülnek.
„A katasztrófavédelemnek, a mentősöknek és a rendőrségnek a legelhagyatottabb hegygerincen is kommunikálniuk kell egymással. Ezért bázisállomásnak a nemzeti parkok területén, hegygerinceken, völgyekben, kietlenebb és szinte alig látogatott területeken, illetve a határ mentén is lennie kell. Ebben nagyon nagy az előnyünk, mert az elmúlt három-négy évben több mint 500 bázisállomást építettünk a legkülönfélébb földrajzi területekre, illetve olyan know-how van a birtokunkban, aminek köszönhetően úgy is üzembe tudunk helyezni egy bázisállomást, ha a szolgáltató nem tud áramot biztosítani a működtetéshez, csak mondjuk másfél év múlva”
– fűzte hozzá.
Zöldenergiát termelő többfunkciós bázisállomások
A know-how a Vantage Towers esetében mindez erős környezetvédelmi és fenntarthatósági törekvésekkel párosul, ami a hálózati infrastruktúra fejlesztése és üzemeltetése során is megmutatkozik.
„Korábban a fenntarthatóság főként ESG- (környezetvédelmi, társadalmi és irányítási) kérdés volt, mára azonban biztonsági szemponttá is vált. Például ha bármilyen oknál fogva korlátozott az áramellátás, akkor előnyös, ha a bázisállomások önállóan is tudnak energiát termelni. De nemcsak ezért, hanem a fosszilis energiaforrások környezetre rótt terhelése miatt is fontos, hogy az olyan nagy energiafogyasztók, mint egy bázisállomás, képesek legyenek zöldenergiát előállítani és azt felhasználni a működéshez”
– mondta Budai J. Gergő.
Ennek az egyik eszköze a napelemek telepítése. Egy-egy bázisállomás mellé telepített 12 napelempanel a működéshez szükséges energia 30–40 százalékát elő tudja állítani.
„De nemcsak napelemeket használunk a fenntartható működés érdekében, hanem igyekszünk innoválni is. Együttműködünk például a Phinergy céggel, amely fordított elektrolízis segítségével alumíniumrudakból nyer energiát. Ez a technológia 48 órás önálló működést is lehetővé tesz egy bázisállomás számára, szemben a hagyományos akkumulátorokkal, amelyek csak néhány órát biztosítanak”
– tette hozzá.
Szintén a környezetvédelmi szempontokat tartja szem előtt, hogy a vállalat bázisállomásai egyszerre több funkciót töltenek be. „Ezeket az állomásokat egyre több célra használjuk, például meteorológiai és biztonsági szenzorok telepítésére, sőt a jövőben remélhetőleg drónok leszállására és töltésére is. De Magyarország volt az első, ahol elektromosautó-töltőt telepítettünk a tornyok mellé. Ezek a megoldások nemzetközileg is jelen vannak, de Európában az elsők között voltunk a bevezetésükben” – tette hozzá.
Ami a jövőt illeti, külföldön már bevett gyakorlat, hogy kevesebb infrastruktúra-vállalat van jelen, mint szolgáltató. Budai J. Gergő szerint ez az irány várható Magyarországon is, ami átalakíthatja és együttműködésre késztetheti a piacot.
A lefedettség nem kis falat a létesítményen belül (sem)
Az épületen belüli lefedettség biztosítása ma már komoly technológiai kihívásokat jelent. Régen (a 2G és a 3G időszakában) a frekvenciák könnyebben áthatoltak a különféle anyagokon. Ma már azonban egyre több frekvenciát használunk, és a nagyobb sávszélességi igények miatt kisebb területeket kell precízebben lefedni 5G-vel. Ez azért problémás, mert az 5G-frekvencia nem hatol át ugyanolyan hatékonysággal egy gipszkartonon, üvegfalon vagy vasbetonon.
De azért erre is van megoldás, például a Distributed Antenna System (DAS), amely az épületen kívüli térerőt behozza a belső terekbe, és egyenletesen osztja el azt.
„Mi azért tudunk lépéselőnyben lenni, mert független szolgáltatóként minden mobilszolgáltató számára egységes lefedettséget biztosítunk, azonos működési feltételek mellett. Így nálunk olyan nem fordulhat elő, hogy egyik mobilszolgáltatónak van hálózata az adott intézményen belül, míg a másiknak nincs. Az általunk kiépített rendszerek minden hálózat számára egyformán elérhetők”
– mondta Budai J. Gergő.
