A lengyel kormány igencsak felháborodott az MI-chipek exportját korlátozó amerikai intézkedés miatt. Ez ugyanis meglehetősen rossz hatással lehet Varsó MI-ambícióira.
Lengyelország már régóta Oroszország egyik hangos ellenfele, miközben Varsó – arányaiban – a NATO legnagyobb katonai költekezője. Ráadásul Lengyelország az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatokat helyezi előtérbe.
A Biden-féle sokkoló
Kisebb fajta sokként hatott, hogy éppen Varsó lett a távozó amerikai elnök, Joe Biden legjelentősebb áldozata az EU-ban. A távozó adminisztráció ugyanis múlt heti döntésével lekorlátozta a mindenki által hőn áhított MI-chipek exportját.
A lengyel kormány szerint az amerikai döntés alávág nem csupán az ország technológiai ágazatának, de katonai stratégiájának is. Az MI-chipekre vonatkozó blokkolást egyenesen “érthetetlennek” nevezte Krzysztof Paszyk gazdaságfejlesztésért és technológiáért felelős miniszter.
A tárca a Politicónak elmondta: az USA lengyelországi nagykövetét hétfőn, közvetlenül a posztjáról való távozása előtt kérték fel, hogy magyarázza meg a döntést.
Bárki felkerülhet a járulékos veszteségek listájára?
A Politico szerint a lengyel eset rávilágít, hogy az európai szövetségesek milyen könnyen válhatnak járulékos veszteséggé a Kína technológiai fejlődésének megfékezésére irányuló amerikai törekvések közepette.
Biden és Donald Trump elnök egyaránt fokozta erőfeszítéseit, hogy korlátozza Kína hozzáférését a csúcstechnológiai termékekhez. Még akkor is, ha ennek olykor európai vállalatok látják kárát.
Múlt hétfőn az Egyesült Államok bejelentette, hogy csak 18 szövetséges ország, köztük 10 uniós ország vásárolhat továbbra is korlátozások nélkül MI-chipeket. Európa ezek tekintetében nagymértékben támaszkodik az amerikai székhelyű vállalatokra, például a világ vezető chiptervezőjére, az Nvidia-ra.
Lengyelország kimaradt ebből a 18 országból álló klubból, és immár korlátozás alá esik az is, hogy mennyi MI-chipet vásárolhat.
Az amerikai lépés hatásait pedig Lengyelországban a technológiai szektor mellett a hadsereg is megérzi majd.
A gazdaságfejlesztési tárcánál például hangsúlyozták, hogy Varsó évek óta komoly befektetéseket hajtott végre a csúcstechnológiai szektorban. A korlátozások pedig kedvezőtlenül befolyásolhatják ennek a folyamatnak az ütemét és mértékét is.
Lengyelország katonai stratégiája részeként olyan MI-rendszereket fejleszt, amelyek az ellenséges fenyegetések monitorozása mellett a gyors reagálásban is segít. A lengyel kormány szerint az új amerikai exportszabályozás e rendszerek továbbfejlesztését is jelentősen korlátozhatja.
A remény hal meg utoljára
Lengyelország most az Egyesült Államokkal való jó kapcsolataiban bízik, hogy talán még visszafordíthatja ezt a lépést. A két országot az élet számos területén stratégiai partnerség köti össze, legyen szó atomenergetikai együttműködésről vagy a hadsereg fegyverbeszerzéseiről.
Lengyelország sokat vár a technológiai biztonságért felelős uniós biztos fellépésétől is. „Személyesen fogom kérni Henna Virkkunen biztost, hogy határozottan lépjen fel” – írta Krzysztof Gawkowski lengyel digitális ügyekért felelős miniszter az X-en a múlt héten.
A lengyel belpolitikában az ellenzék a kormányt okolja a történtekért.
Adam Bielan, a Jog és Igazságosság párt EP-képviselője szerint Andrzej Duda elnök több mint egy évvel ezelőtt felszólított a transzatlanti kapcsolatok előtérbe helyezésére. Mégis, kevés érdemi intézkedés történt ez ügyben – mondta Bielan. A politikus hozzátette: az amerikai döntés “jelentős kérdéseket vet fel a kritikus technológiákhoz való jövőbeli hozzáféréssel kapcsolatban”.
(Kép: Unsplash.com/Igor Omilaev)
