A Deutsche Telekom (DT) azzal vádolja a Metát, hogy „visszaél alkupozíciójával”. A Meta pedig azzal vádolja a DT-t, hogy „veszélyes globális precedenst” teremt.
A vita alapvetően a peering-megállapodásokról és a hálózatsemlegességi szabályokról szól, de egyben meg is ágyaz egy sokkal mélyebb brüsszeli konfliktusnak. Ez pedig már arról szól, hogy a nagy techcégeknek milyen részt kellene vállalniuk az elképesztő mennyiségű adat továbbításának költségeiből.
Nem engednek a negyvennyolcból
A két vállalat kapcsolata jól indult. A Meta, illetve az akkori Facebook 2010-ben beleegyezett, hogy évente milliókat fizet a Deutsche Telekomnak az úgynevezett közvetlen peering-kapcsolat keretében.
Ahelyett tehát, hogy egy “tranzitszolgáltatót” használna, a közösségi médiavállalat két tucat, kizárólag a Facebook, az Instagram és a WhatsApp forgalmára dedikált privát kapcsolatot kapott. Ez mindkét fél számára előnyös volt, mivel mindkét vállalat profitált abból, hogy a felhasználóknak jobb kapcsolatokat biztosítottak.
Egy évtizeddel később azonban a Meta már kevesebbet akart fizetni a Deutsche Telekomnak. Német sajtóértesülések szerint a Meta 40 százalékos kedvezményt akart, míg a DT 16 százalékot ajánlott. A Meta ezt kevesellte, majd fel is bontotta szerződését Németország legnagyobb távközlési szolgáltatójával.
A Facebookot birtokló vállalat forgalmát továbbra is közvetlenül ezeken a magánkapcsolatokon keresztül küldte, és a DT a szokásos módon számlázott a Meta számára. A Meta nem akart fizetni, és a két fél továbbra sem tudott új megállapodásra jutni az árképzésről. Három évvel ezelőtt a DT bíróságra vitte az ügyet.
A kölni bíróság az év elején a DT javára döntött. Az ítélet szerint a Meta nem szüntette meg a DT-vel kötött peering-megállapodást, mivel továbbra is használta ezeket a magánkapcsolatokat, és 20 millió euróval tartozott a szolgáltatónak.
Peering helyett tranzit
Ilyen előzmények után a Meta a múlt héten bejelentette, hogy az adattovábbítást egy harmadik féllel oldja meg. Vagyis: a Meta többé nem használja a DT privát kapcsolatait, és adatai egy tranzitszolgáltatón keresztül jelennek meg a szolgáltató hálózatán.
Mint arra a Bloomberg szakértője is rámutat: a Meta egy másik német bíróságon fellebbez, de a végső küzdelemre Brüsszelben kerül majd sor.
Ezzel egy időben az európai szabályozó hatóságok azt is vizsgálják, hogyan enyhíthetnének a távközlési ágazatban jellemző nehézségeken.
A szolgáltatók az elmúlt három évben azzal érveltek, hogy a nagy technológiai vállalatoknak kellene beszállniuk az internetes infrastruktúra finanszírozásában.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke nemrég úgy nyilatkozott: a szabályozóknak kellene közvetíteniük a tech-cégek és a távközlési szolgáltatók közötti viták rendezésében.
A szolgáltatók persze egyhamar nemigen számíthatnak milliókra a nagy technológiai cégektől. A méltányos megosztásról szóló vitában az elmúlt években úgy tűnt, a távközlési szolgáltatóknak sikerült meggyőzniük az EB-t arról, hogy segítségre van szükségük. A kontinens áhított hálózatsemlegességi szabályainak megzavarásától való félelem miatt azonban több uniós ország is visszalépett az ötlettől.
A szolgáltatók azzal érvelnek, hogy ezek a megállapodások nem sértik a hálózatsemlegességi szabályokat, mivel akkor is biztosítják az oldalakat a felhasználók számára, ha nincs megállapodásuk a nagy techcéggel.
A Meta szerint az ilyen jellegű peering-megállapodások nem szabványosak az iparágban, és a DT-nek azt kellene tennie, amit más szolgáltatók, és elszámolásmentes – vagyis költségmentes – peering-megállapodásokat kellene kötnie.
A Bloomberg szakértője úgy tudja, több nagy szolgáltató – például a BT Group – is együtt kíván működni az adatintenzív közösségi média- és szórakoztatóipari vállalatokkal.
Az olyan vállalatok viszont, mint a Deutsche Telekom, inkább időt és pénzt feccöl abba, hogy olyan hálózatokat hozzanak létre, amelyek a lehető legjobb élményt nyújtják az ügyfelek számára.
Az ugyanakkor tény, hogy a pénz, amit ezek a szolgáltatók a nagy tech-cégektől kaphatnának, soha nem fogja fedezni a távközlési szektor tőkeköltségét.
“A Meta sem állhat a törvény felett”
Ezzel a címmel tette közzé álláspontját szeptember utolsó hetében a DT.
A DT szerint vitájukban a Meta elferdíti a tényeket. A Metától a DT hálózatába irányuló adatforgalom korábban közvetlen, díjköteles kapcsolatokon keresztül bonyolódott. A CoVid-válság idején a Meta leállította ezeket a díjakat. A DT pert indított, és a kölni bíróság helyt adott neki. A Meta azonban inkább úgy döntött, hogy adatforgalmát a korábbi közvetlen útvonal helyett egy tranzitszolgáltatón keresztül irányítja a DT hálózatába. A további közvetlen összekapcsolásról folytatott tárgyalások a Meta miatt meghiúsultak.
3,5 terabájt: még gombócból is sok
Az új átadási pontok esetében a DT több mint elégséges mértékben bővítette kapacitásait a Meta által használt tranzitszolgáltatóval. A Meta nagy adatmennyisége miatt – a vállalat gigantikus, 3,5 terabájtot táplál a DT hálózatába. Ez másodpercenként körülbelül százezer HD-filmnek felel meg. A DT állítása szerint mindent megtett a zökkenőmentes adatforgalom biztosítása érdekében.
Most már a Meta felelőssége, hogy az elegendő kapacitást megfelelően használja ki, és hogy az adatforgalmat zavartalanul továbbítsa, mivel egyedül a Meta dönti el, hogy forgalma hogyan kerül a DT hálózatára. Az adatforgalom átirányításának megkezdése a keddről szerdára virradó éjszaka zökkenőmentesen zajlott.
Ahelyett, hogy elfogadná a független német bíróság döntését, a Meta most durva szabálytalanságot követ el. A DT továbbra is díjat számít fel a Metának az adatátviteli szolgáltatásért.
A DT szerint a Meta ismét visszaél alkupozíciójával, hogy az európai távközlési ágazat és a fogyasztók jogos aggályait hiteltelenítse a tisztességes fizetés elkerülése érdekében. A német távközlési óriás szerint ez is érzékelteti, hogy sürgős cselekvésre van szükség Brüsszelben. Európai szintű szabályozásra van szükség a viták rendezésének biztosítása érdekében.
(borítókép: unsplash.com/Mika Baumeister)
