Hollywoodban – a hatalmas írói és színészi sztrájk közepette – két kasszasiker mutatkozott be ugyanazon a napon: Christopher Nolan, Oppenheimer című filmje és Greta Gerwig, Barbie című alkotása. Az előbbi egy olyan férfit mutat be, aki a fizika által átalakította a világot. Az utóbbi pedig egy olyan nőt ábrázol, aki egy olyan világban él, amely teljesen meghazudtolja a fizikai törvényeket.
Oppenheimer világa a miénk, olyan fizikai törvényekkel, amelyeket évszázadok óta tanulmányozunk. De milyenek lehetnének Barbie világának a fizikai törvényei?
A filozófusok számtalan vizsgálatot végeztek már metafizikailag lehetséges világokkal kapcsolatban, Barbie rózsaszín és műanyag világa biztosan elgondolkodásra méltó. Barbie soha nem állította, hogy része lenne a mi világunknak. Valójában, ahogyan egy dalban is elhangzik, tudjuk, hogy ő egy „Barbie lány a Barbie világban”, amelynek fizikai paraméterei valószínűleg eltérnek a miénktől.
A Schrödinger macskája, Wigner barátja és az Einstein-Podolsky-Rosen paradoxon mind olyan gondolatkísérletek, amelyek meghatározóak lettek a kortárs fizika számára. Különösen a kozmológiában a tudósoknak olykor asztrofizikai méretekben kell elméleti munkát végezniük, ahol az egyedi változók modosításával más-más lehetséges univerzumokkal kísérleteznek.
A Barbie babákkal való képzeletbeli játék ugyanezt teszi: generációk gyerekei kísérleteznek azzal, hogy milyen lehetne a világ. Hipotetikus elmélkedéseik során olyan világépítésben vesznek részt, amely hasonló a gondolatkísérletekhez vagy modellezéshez.
Barbie alultáplált, de mi van, ha más ott a gravitáció?
Természetesen igen kevés adat áll rendelkezésünkre a Barbie világ fizikai paramétereiről. Úgy tűnik, hogy ez kauzálisan és időlegesen el van szakítva a mi világunktól, éppen úgy, mint a húrelmélet néhány modellje által posztulált univerzumok. Azon kevés információ, amivel rendelkezünk, ezekből azonban érdekes következtetéseket vonhatunk le, hogy milyen lehet a Barbie világ fizikai fundamentuma.
Ha a méretét emberi arányban vesszük, Barbie 175 cm magas és 50 kilogrammot nyom. Ez veszélyesen alultáplált lenne a mi világunkban. De a súly csak annak a mértéke, hogy a gravitációs erő milyen erővel vonzza a testet a Föld középpontja felé, mi van, ha Barbie világban más a gravitációs állandó, amelynek következtében súlya különböző lenne. Vagy talán Barbie világának gravitációs különbségei azért vezettek oda, hogy a testek különböző módon fejlődjenek. Jól dokumentált jelenség, hogy az asztronauták gyakran veszítenek súlyt a térben. Egy 2018-as interjúban Scott Smith, a NASA Táplálkozási Biokémiai Laboratóriumának vezetője úgy vélekedett, hogy a súlytalanság megzavarja a gyomor tágulását, ami a jelet küldi az agynak, hogy „tele vagy, hagyj fel az evéssel”, így ez a jel korábban jelentkezik. Talán Barbie világában hasonló hatások vannak, és a testalkata erre utal.
Lehet Barbi landen sose fúj a szél
Barbie világának éghajlati viszonyai ismeretlenek. Gyakran látni Barbiet rózsaszín kabriója kormánya mögött, lenyűgözően tökéletes hajjal. Talán Barbie világa szél nélküli világ? A szél azért alakul ki, mert a föld felett a levegő másképpen szívja magába a nap hőjét, mint a víz felett, ami mozgást okoz. Ott van a Barbie Álomház, amelynek egy másolata Malibu-ban található. Barbie világának Álomháza mintha nem lenne kitéve erdőtűznek, ami érthető lenne, ha nem lenne szél. De a ház nem földrengésálló – ez arra utal, hogy Barbie világának Malibujában nemcsak más éghajlati viszonyok uralkodnak, hanem vadonatúj geofizikai tulajdonságok is, amelyek nagyon különböznek a miénktől.
A Barbie olyan mint mi, egy szén alapú létforma
Az ember súlyának 93 százalékát három elem teszi ki: az oxigén (65 százalék), a szén (18 százalék) és a hidrogén (10 százalék). A műanyag egy magas molekulasúlyú szerves polimer, amely 80 százalékban szénből áll. A műanyag, mint az élet fő alapanyaga, biztosan érdekes következményekkel járna. Egy terület a jövőbeli kutatás számára a kérdés, hogy a „műanyagban élő” valóban „fantasztikus-e”, ahogyan az Aqua “Barbie Girl” című 1997-es dala eredetileg állítja.
Abigail Tulenko a Harvard Egyetemen doktorál, a tudomány filozófiából. További munkái a weboldalán olvashatók.