A mesterséges intelligencia célja elsősorban annak lehetővé tétele, hogy a gépek emberi jellegű funkciókat hajtsanak végre. Az AI osztályozásának elsődleges módja azon alapul, hogy mennyire képes megismételni az emberi jellegű cselekedeteket. Az AI nagyjából két típusba sorolható, amelyek mindkettő azon alapul, hogy képes replikálni az emberi agyat. Az osztályozás egyik típusa, amely a „Funkcionális alapú”, az AI-t az emberi elméhez való hasonlóság és az emberi gondolkodáshoz és érzéshez való képességük alapján osztályozza. A besorolás második módja a technológiai iparban hangsúlyosabb, mely az AI „képességeken alapszik” az emberi intelligencia szempontjából.
A mesterséges intelligencia két típusát megkülönböztetjük funkcionalitása- és képességei alapján.
Funkcionalitás szerinti csoportosítás
1. Reaktív gép
Ezek a mesterséges intelligencia legalapvetőbb és legrégebbi típusai. Ezek megismétlik az ember azon képességét, hogy reagáljon különféle ingerekre. Ez a típusú AI nem rendelkezik memóriateljesítménnyel, tehát nem képesek arra, hogy korábban megszerzett információkat/tapasztalatokat felhasználja a jobb eredmények elérésére. Ezért az ilyen típusú AI nem képes arra, hogy képezze magát, mint ahogyan manapság.
Példa: A Deep Blue, az IBM-sakkjátékos szuperszámítógépe, a tökéletes példa az ilyen típusú gépekre. Azért híres, mert legyőzte Garry Kasparov nemzetközi nagymestert az 1990-es évek végén. A Deep Blue azonosíthatja a sakktábla különböző darabjait és az egyes mozdulatokat. Meg tudja határozni az önmaga és ellenfelei számára az összes lehetséges sakklépést. Az opciók alapján kiválasztja a lehető legjobb mozgást. Ennek ellenére nem képes megtanulni a múltbeli mozdulatokból, mivel ezeknek a gépeknek nincs saját memóriájuk.
2. Tanulni képes gép
Az ilyen típusú AI, valamint a reaktív gépek képessége memóriaképességgel rendelkeznek, így a múltbeli információkat/tapasztalatokat felhasználhatják a jobb jövőbeli döntések meghozatalára. A körülöttünk meglévő általános alkalmazások többsége ebbe a kategóriába tartozik. Ezeket az AI-alkalmazásokat nagy mennyiségű adat képzi ki, amelyeket a memóriájukban referenciamodell formájában tárolnak.
Példa: (Most minden olvasónk egyszerre: ChatGPT!) A memória technológiát az autonóm járművezetésben is használják. Olyan adatokat tárol, mint a GPS-helyzet, a közeli autók sebessége, az akadályok mérete/jellege több száz további olyan adat között lavírozik a memóriája, amelyek segítségével úgy vezet, mint az ember – vagy jobban.
3. Prediktív gép
Az AI következő szintje, nagyon korlátozottan jelen van mindennapi életünkben. Az ilyen típusú AI többnyire a „fejlesztés alatt” szakaszban van, és általában kutatás-fejlesztési laboratóriumokra korlátozódik jelenlétük. Az ilyen típusú AI, amelyet egyszer kifejlesztettek, nagyon mélyen alulértékeli az emberi tudatot, igényeitől, kedvétől, érzelmeitől, gondolkodási folyamataitól stb. Kezdve. Az emberi tudat és a szeszélyük megértése alapján az AI képes megváltoztatni saját válaszát.
Példa: Winston kutatója egy olyan robot prototípusát mutatta be, amely az ellentétes irányból érkező más robotokkal sétálhat egy szűk folyosón, az AI más robotok mozgását képes előre „látni” és jobbra vagy balra, vagy más módon kikerüli a szembejövőket. Ez a robot a „józan ész” alapján határozza meg mozgását,vagyis ahogyan a többi robot mozog.
4. Öntudatos mesterséges intelligencia
Ez a mesterséges intelligencia végső szakasza. Jelenlegi létezése csak hipotetikus, és csak a tudományos fantasztikumban található meg. Az ilyen mesterséges intelligenciák nemcsak megérteni és kiváltani tudják az emberi érzelmeket, hanem saját érzelmekkel is rendelkezhetnek. Az ilyen mesterséges intelligencia évtizedekre, ha nem évszázadokra van a megvalósulástól. Ez az a fajta mesterséges intelligencia, amitől az olyan AI-szkeptikusok, mint Elon Musk, óvakodnak. Ennek oka, hogy ha a mesterséges intelligencia öntudatra ébred, önfenntartó üzemmódba léphet, az emberiséget potenciális fenyegetésnek tekintheti, és közvetlenül vagy közvetve az emberiség felszámolására törekedhet.
Képességek alapján történő csoportosítás
1. Mesterséges keskeny intelligencia (ANI)
Az összes meglévő AI-alkalmazás, amelyet körülöttünk látunk, ebbe a kategóriába tartozik. Az ANI tartalmaz egy olyan AI-rendszert, amely szűken meghatározott feladatokat képes elvégezni, akárcsak az emberek. Ezek a gépek azonban nem tudnak olyan feladatokat elvégezni, amelyekre nem voltak előzetesen beprogramozva, tehát nem látnak példát a feladat elvégzéseinek módjára. A fent említett osztályozás alapján ez a rendszer az összes reaktív és korlátozott memória AI kombinációja. Az AI-algoritmusok, amelyeket a mai világban a legösszetettebb előrejelzési modellezéshez használunk, az ebbe a kategóriába tartoznak.
2. Mesterséges általános intelligencia (AGI)
Az AGI képes fejlődni, megtanulni, megérteni és végrehajtani a funkciókat, mint egy normál ember. Ezeknek a rendszereknek a több területre kiterjedő, többfunkcionális képességei vannak. Ezek a rendszerek sokkal agilisabbak, és ugyanúgy reagálnak és improvizálnak, mint az emberek, miközben példátlan számú forgatókönyvet képesek kezelni.
3. Mesterséges szuperintelligencia (ASI)
A mesterséges szuperintelligencia lesz az AI-fejlesztések legfontosabb pontja. Az ASI lesz az intelligencia leghatékonyabb formája, amely valaha létezett ezen a bolygón. Rendkívül kiváló adatfeldolgozási, memória- és döntéshozatali képessége miatt képes az összes feladatot jobban elvégezni, mint az emberek. Egyes kutatók attól tartanak, hogy az ASI megjelenése végül „technológiai szingularitást” eredményez. Ez egy hipotetikus helyzet, amelyben a technológia fejlődése ellenőrizhetetlen stádiumba kerül, ami elképzelhetetlen változást eredményez az emberi civilizációban.
Jelenleg nagyon nehéz megjósolni, hogyan fog kinézni jövőnk, amikor az AI ügyesebb formái megvalósulnak. Azt azonban nagy bizonyossággal elmondhatjuk, hogy még mindig távol vagyunk attól, hogy elérjük ezt a stádiumot, mivel éppen a fejlett AI kifejlesztésének a kezdeti szakaszában vagyunk. Az AI támogatói számára elmondhatjuk, hogy csak megkarcoltuk a mesterséges intelligencia felületét, hogy feltárjuk az valódi potenciálját, és az AI-szkeptikusoknak – hahó, Musk – pedig azt, még túl korai, hogy hidegrázás kapjanak a technológiai szingularitástól.