Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Post Type Selectors
post

Új képességre tett szert a mesterséges intelligencia

MEGOSZTÁS

Az egyre több adattal, egyre nagyobb adatsorokkal, az adatok képi megjelenítéssel történő elemzésének jelentősége is nő. Az elemzéshez használt eddigi módszerek azonban döcögnek, gyakran értelmezhetetlen az eredmény. Finn kutatók a problémát orvosló algoritmust fejlesztettek, majd gyorsan le is tesztelték a Higgs-bozonon.

Kiemelt kép: Envato/Elements

 

A vizuális analitika tudománya közös nevezőre hozza az adatelemzést és az adatmegjelenítést, vizualizációt. A technika jelentősen növeli logikailag összetett tevékenységek, például a következtetés vagy az adatvezérelt döntéshozás hatékonyságát. Minél interaktívabb az adatok képi megjelenítése, annál eredményesebben elemezhetők, mutathatók ki bennük mintázatok, sajátosságok, trendek.

Nagy mennyiségű, bonyolult adatsorok esetében a képi elemzés különösen célravezető eljárás. A big data korában pedig kifejezetten előnyös, mert míg az adatdömping által felvetett problémák kezelése korábban szinte csak a tudományra és a kormányzati szektorra korlátozódott, addig ezek a problémák ma már az élet szinte minden területét átszövik. Az elemzőtechnika segítségével az érthetetlen, rejtélyes és unalmas massza színes, látványos és interaktív adatképekké, képsorokká alakítható át.

 

A Higgs-bozon nyomában

Az emberi agy egyik sajátossága, hogy hihetetlenül nagymennyiségű képi információban is meg tud figyelni különféle tulajdonságokat. Ezt a képességünket például nagy adatmasszákat intelligenciánk számára érthető formába tömörítjük. A méretcsökkentés problémája fontos szerepet játszik a vizuális analitikában.

 

A Higgs-bozon (Kép: Envato/Elements)

 

A Finn Mesterséges Intelligencia Központ (FCAI) és két helyi felsőoktatási intézmény, az Aalto és a Helsinki Egyetem kutatói a legismertebb vizuális analitika módszereket tesztelve, megállapították, hogy egyik sem működik, ha az adatok mennyisége szignifikáns mértékben nő.

A részecskefizikából ismert Higgs-bozon (vagy Higgs-részecske) felfedezéséhez is kapcsolódó adatsort használták a kísérletekhez, ám ez az adatsor rengeteg paraméterrel rendelkezett, és az adatok képi megjelenítése összevissza gubancokra emlékeztetett, semmit nem mutatott meg az adatokban szereplő részecskék viselkedéséből, jellemzőikből. A kutatók gyorsan levonták a következtetést: a mai mesterségesintelligencia-alkalmazások grafikai gyorsítást használó ideghálóihoz hasonló új módszert kell kidolgozniuk.

 

Kvantumugrás az adatmegjelenítésben

Az általuk fejlesztett mesterségesintelligencia-algoritmus  rendeltetése a vizualizáció, hogy az ember által könnyen megfigyelhető, értelmezhető nagy adatklaszterek és más makroszkopikus jellemzők a lehető legváltozatosabbak legyenek.

 

Adatmegjelenítés (Kép: Envato/Elements)

A teszteken kiderült, hogy az algoritmus önmagától gyakran ugyanazt, vagy nagyon hasonló megoldást választott, mint az ember, és jól is teljesített. Amikor a technikát a Higgs-bozon adataira alkalmazták, egyértelműen kimutatta azok legfontosabb fizikai jellemzőit.

Az FCAI szerint ez óriási előrelépés, „kvantumugrás” az adatvizualizációban: technikájuk különösen komoly kihívást jelentő alkalmazásokban nagyságrendekkel gyorsabb, és megbízhatóbb is, mint az eddigi módszerek. Lehetőségeit bővítve, genetikai (egész pontosan: genomikai) alkalmazásokra is fejlesztettek egy interfészt.

IT EXPERTS-TECH LEADERS 2024 FELHŐ A JAVÁBÓL KONFERENCIA

PODCAST

ICT Global News

VIDEOGALÉRIA
FOTÓGALÉRIA

Legnépszerűbb cikkek

ICT Global News

Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le az IT legfontosabb híreiről!