A svájci FinalSpark startup bejelentette, hogy tizenhat miniatűr agyból álló egyedi számítógép processzort fejlesztett. Fejlesztésüket a szilíciumalapú komputerek egyik lehetséges alternatívájaként pozícionálják. Elmondásuk alapján emberi szöveteken alapul.
Környezetbarát organoidok
A távolsági hozzáféréssel használható „élő számítógép” vagy bioszámítógép neve Neuroplatform. Például a komoly számításigényű mesterségesintelligencia-kutatásoknál lehet hasznos, mert a neuronok jóval – egymilliószor – kevesebb energiát használnak el számítások közben, mint a mostani digitális gépek.
A neurális őssejtekből tenyésztett emberi agyszövetek kis mintáit, az organoidokat speciális környezetben tartják (csak úgy maradnak életben), majd különleges elektródákhoz kapcsolva végeznek számításokat, idegi tevékenységüket pedig analógról digitális információvá konvertálják.
Az emberi agy és főbb területei
Az élő számítógép gondolata nem új. tavaly például az Indiana Egyetemen elektromos áramkörre kötött, szintén tenyésztett idegsejtekkel végeztetettek hangfelismerést. A nagyságrendekkel kisebb széndioxid-lábnyom miatt a technológiai fejlődés lelassítása, feláldozása nélkül végezhetők velük eredményes MI-kutatások. Nem véletlenül szaporodnak az ezirányú kísérletek, fejlesztések.
A bioszámítógépek viszont fontos filozófiai kérdést is felvetnek: tudatossá válhatnak-e a laborban tenyésztett agyak?
Nem maholnap válnak tudatossá
Kenneth Kosik, a Santa Barbarai Kaliforniai Egyetem idegtudósa szerint a tudomány jelenlegi állása mellett az agymásolatok belátható időn belül nem ébrednek öntudatra. Úgy jöttek létre, hogy valakinek a sejtjeit őssejtekké alakították, amelyek azonban eltérnek a humán neuronoktól.
Matrigél nevű anyag cseppjeiben (de szilárd változatában is) tárolva, az őssejtek neuronjai háromdimenzióssá fejlődnek, és az agyhoz hasonló szövetek alakulnak ki, majd bocsátanak ki elektromos jeleket. A hasonlóság ellenére Kosik szerint megtévesztő a „mini agy” kifejezés, pontosabb az organoid.
Háromdimenzióssá válva kapcsolatok formálódnak ki közöttük, kialakul a szerkezetük és az anatómiájuk, összességében azonban csak távolról, nagy vonalakban hasonlítanak az emberi agyra. Messze nem annyira kifinomultak, hogy a tudatosságnak akárcsak a csírái megjelenhetnének.
Azt sem tudjuk még, hogy az organoidok képesek-e az információt úgy tárolni és feldolgozni, mint az emberi agy. Legelőször is, tudósoknak ki kellene találni az „emberi szintű” információ továbbításának módját, mert anélkül eleve képtelenség bármiféle mérés.
Az organoid viszont ki tudja úgy alakítani neuronjai spontán szerveződését, hogy ha kell, információt dolgozzon fel. Itt tartunk most, az élő komputerek ezért lehetnek ígéretes alternatívák.
Képek: Wikimedia Commons
