Márpedig a terrorista szervezetekkel lépést tartani nem könnyű, mivel ezek a csoportok is naprakészen alkalmazzák a digitális eszközöket és közösségi médiaplatformokat.
A digitalizáció életveszélyes oldala
Az olyan dzsihadista terrorista csoportok, mint az Iszlám Állam és elődje, az al-Kaida, vagy akár a Bázis neonáci csoport, digitális eszközöket is használnak a toborzáshoz.
Tevékenységeiket jellemzően a kriptón keresztül (is) finanszírozzák. Digitális tevékenységük azonban nem merül ki ennyiben.
Fegyverek elkészítéséhez a 3D nyomtatási technológiát is felhasználják – sőt terjesztik is követőik körében. Mindeközben a bűnüldöző és hírszerző ügynökségek igyekeznek “játékban” maradni.
Az ügynökségek aggódnak
Mint arról a The Guardian is beszámolt, mostanra a támadások megelőzéséhez szükséges technológiai előny – igaz, sokat fejlődött, de – egyre fontosabbá is vált.
Már csak azért is, mert a terrorista szervezetek számára is egyre több nyílt forráskódú erőforrás vált elérhetővé.
Miután a mesterséges intelligencia is megjelent a horizonton, és a technológia rohamtempóban fejlődik, az ügynökségek szinte csak kapkodják a fejüket.
Az amerikai kormányzati terrorellenes tevékenységet ismerő források a brit lapnak elmondták: több biztonsági ügynökség is aggódik az MI miatt. Ez ugyanis a korábbiaknál sokkal hatékonyabbá teszi az ellenséges csoportok tervező munkáját és műveleteit is.
A The Guardian megkeresésére az FBI nem kívánta kommentálni mindezt.
Technológia rossz kezekben
“Kutatásaink pontosan azt vetítették előre, amit aztán megfigyeltünk. A terroristák az MI-t tevékenységeik felgyorsítására alkalmazzák, sokkal inkább, mint operatív képességeik forradalmasítására” – mondta Adam Hadley, az ENSZ Terrorizmusellenes Bizottsága (CTED) által támogatott Tech Against Terrorism nevű online terrorizmusellenes figyelőszervezet alapítója és ügyvezető igazgatója.
A jövőbeni kockázatok közé tartozik, hogy a terroristák gyors alkalmazás- és weboldalfejlesztésre használják fel az MI-t.
A generatív MI alapvetően a meglévő technológiák által jelentett fenyegetéseket erősíti fel, mintsem teljesen új fenyegetéskategóriákat hozna létre – tette hozzá Hadley.
Az olyan csoportok, mint az Iszlám Állam és más hasonló szervezetek is elkezdték használni az MI-t.
Ezzel új és kiterjedt módokon erősítik fel a toborzási propagandát a multimédián keresztül. A mesterséges intelligencia terjedése tehát új közbiztonsági kérdéseket vet fel.
Mint arról Moustafa Ayad, a Stratégiai Párbeszéd Intézet igazgatója is beszámolt, az MI széles körben alkalmazható különböző propaganda-anyagok előállítására. Ezen túlmenően azonban a terjesztésben is jelentősen kibővíti a terrorista szervezetek meglévő kapacitásait is.
Tech-rajongás mindkét oldalon
Az Iszlám Állam ugyanakkor nem rejti véka alá az MI iránti rajongását. A szervezet mostanra nyíltan felismerte a lehetőséget, hogy kihasználja a technológia előnyeit.
Egyik legutóbbi propaganda-magazinjában például felvázolta az MI jövőjét, és azt, hogy a csoportnak hogyan kell azt a műveletei részévé tennie.
Az MI lehetőségeinek megragadása mindenki számára nélkülözhetetlenné vált. “Az MI nem csupán egy technológia, hanem a háborút alakító erővé válik” – írták a magazinban.
Az Iszlám Állam egy mindig aktív chatszobájában például felmerült a követők – és újoncok – körében, hogy biztonságos-e számukra a ChatGPT használata. Pontosabban: nem voltak biztosak abban, hogy az ügynökségek figyelik-e a chatbotot, amelyet egyébként indulása óta a személyiségi jogok védelmével kapcsolatos aggodalmak öveznek. A chatszobában a kérdésre adott válaszok szerint: “biztonságos”.
Áldás és átok
Az MI lehetőségei “természetesen” szélsőjobboldali csoportok érdeklődését is felkeltette. A Guardian riportja szerint az egyik ilyen felhasználó arról adott tanácsokat követőinek, hogyan készítsenek dezinformációs mémeket. Mások Adolf Hitler grafikáinak és propagandájának elkészítéséhez vették igénybe az MI-t.
A Stratégiai Párbeszéd Intézet igazgatója szerint az MI-eszközök némelyike “áldás” a terrorcsoportok és operatív biztonságuk számára is. A kíváncsi szemek elől rejtve, biztonságos kommunikáció technikákhoz férnek hozzá. Ilyenek a titkosított hangmodulátorok, amelyek képesek “elfedni” a beszélő hangját, ami további segítség az álcázásban.
A terrorcsoportok mindig is élen jártak a digitális terek maximális kihasználásában és átvételében. A mesterséges intelligencia pedig csak egy újabb eszköz ehhez.
A nyugati hírszerző ügynökségek újabban a kriptográfiát, a titkosított sms-alkalmazásokat, a 3D nyomtatott fegyvereket bemutató oldalakat emelték ki, mint olyan tereket, amelyeket feltétlenül ellenőrizniük kell.
A terrorizmusellenes műveletekre vonatkozó közelmúltbeli megszorítások, mint az amerikai Doge által végrehajtott költségcsökkentések, persze nem túl hasznosak.
“A legsürgetőbb sebezhetőség a terrorizmus elleni infrastruktúra romlásában rejlik” – mondta a Tech Against Terrorism igazgatója.
Hadley kifejtette, hogy ezzel párhuzamosan az MI-alapú tartalmak egyre kifinomultabbak. A szakértő szerint az olyan vállalatoknak, mint a Meta vagy az OpenAI, meg kell erősíteniük meglévő biztonsági mechanizmusaikat. Beleértve a hash-megosztást és a hagyományos észlelési képességeket, és fejleszteniük kell az MI “tartalmi moderációját” is.
(Kép: Unsplash/Nikola Gladovic)
