A svéd startup MI-mérnökei kifejlesztették a világ első “digitális idegrendszerét“. Ez lehetővé teszi, hogy a robotok az emberekkel azonos módon tanuljanak a való világban – fizikai tapasztalatszerzés útján. Az áttörést jelentő technológiát egy Luna nevű robotkutyába “integrálták”, hogy bemutassák, a biológiai ihletésű hálózat hogyan teszi lehetővé a készségek elsajátítását. És persze azt is, hogy a robot alkalmazkodjon a változásokhoz és idővel fejlődjön.
Kis lépés egy robotnak
A robotkutyáról készült videón látható, hogy minden előzetes képzés nélkül megtanul felállni, és erőfeszítéseiben egy újszülött zsiráfhoz hasonlónak tűnik.
Viktor Luthman, az IntuiCell vezérigazgatója az Independentnek elmondta: “megalkottuk az első olyan szoftvert, amely lehetővé teszi, hogy bármely gép úgy tanuljon, mint egy ember vagy egy állat. Hogy új problémákat oldjon meg, amint azok felmerülnek, és valós időben alkalmazkodjon az előre nem látható változásokhoz.”
Nincs előzetes betanítás, nincs szimuláció, nincsenek címkézett adatok. Az intelligencia nem olyasmi, ami varázsütésre előbukkan, ha elegendő adatot vagy számítási kapacitást adunk hozzá – már a kezdetektől fogva ott kell lennie – fogalmazott Luthman.
A vezérigazgató szerint gépi tanulásról van szó – a biológiai intelligenciával szembeállítva. Az IntuiCell voltaképpen ezt fordította le – a világon elsőként – a szoftverek nyelvére. Ezzel olyan gépek megalkotása válik lehetővé, amelyek valóban tanulnak és alkalmazkodnak – nem csak gyorsabban dolgozzák fel a mintákat.
Áttörés a valódi intelligencia szintjére
Az IntuiCell azt állítja, hogy a digitális idegrendszer lehetővé teszi mind a fizikai, mind a digitális gépek számára, hogy legyőzzék a jelenlegi robotok és MI-rendszerek korlátait. Ezek ugyanis hatalmas adathalmazokon alapuló, előre betanított modellekre épülnek.
Az új megközelítés képes arra, hogy idővel természetes módon emberi szintű intelligenciára skálázódjon. Az IntuiCell vezérigazgatója szerint ez fordulópontot jelent az MI számára.
“Az az elképzelés, hogy a jelenlegi technológiákat egyszerűen felskálázzuk, és varázsütésre elérjük az emberi szintű mesterséges intelligenciát, hibás” – véli Luthman. A vezérigazgató hozzátette, még nem lehet biztosan tudni, hogy a technológiát hol és mire fogják használni a való világban. Állítása szerint ez olyan, mintha 1990-ben próbálták volna megjósolni, hogyan fogják használni az internetet a jövőben.
Nem a méret számít
Az ugyanakkor Luthman szerint biztos, hogy a méretezés nem változtatja meg a jelenlegi MI-paradigma tanulási módját, csak finomítja a jó előrejelzéseket. Javítja a teljesítményt, de nem képes áttörni a valós intelligencia szintjére. “A mi áttörésünkkel ezt oldottuk meg” – mondta az IntuiCell vezetője.
A lehetséges alkalmazások közé tartoznak a humanoid robotok, amelyek megtanulhatják, hogyan kell takarítani bármilyen házat, segíteni a kórházakban, vagy akár megtanulhatnak autót vezetni.
A gépek tanulási módszere lehetővé teszi számukra, hogy kiszámíthatatlan környezetben is működjenek, és akár emberi közreműködéssel is tanuljanak.
“Az IntuiCell mesterséges intelligenciája nem csupán a gépi tanulás továbbfejlesztett változata, hanem az intelligencia egy teljesen új kategóriája” – fogalmazott Udaya Rongala. A svéd startup kutatója és társalapítója szerint a nyers erővel történő skálázás, a nagyobb számítási kapacitás és a még több adat iránti megszállottság alapvetően rossz megközelítésből fakad. Az IntuiCell nem a “minél nagyobb, annál jobb” paradigmát követi.
Az intelligencia ugyanis nem a végcélunk, hanem a kiindulópontunk – mutatott rá Rongala az IntuiCell fejlesztői ars poeticájára.
(Kép: LinkedIn)
