Ausztrália aggodalma nem oktalan. Az ország 15 vezetékkel csatlakozik az óceán mélyén kígyózó több mint 1 millió kilométernyi kábelhez. A csatlakoztatott kábelek pedig körülbelül olyan vastagok, mint egy kerti tömlő – ami már önmagában komoly probléma.
Az ígéretesnek tűnő műholdas technológia ellenére az adatforgalmuk 99%-át bonyolítják kábeleken keresztül. Másodpercenként akár 300 terabit adatot is képesek továbbítani, így kapacitásuk „gyakorlatilag korlátlan”.
Sam Bashfield a Melbourne-i Egyetem tengerbiztonsági szakértője szerint az internet „gerincét” a kábelek alkotják. Ha Ausztrália teljesen elszakadna ezektől, akkor az alapvető szolgáltatások megszakadnának, aminek bejósolhatatlan politikai, katonai és gazdasági következményei lennének.
A kábel jelenti a világot
Ezek az optikai szálak a világot jelentik, tekintve, hogy a digitalizált régiók nagy része – beleértve a pénzügyi, kereskedelmi és kommunikációs rendszereket – az ilyen tenger alatti kábeleken keresztül működik. Az mélységben futó vezetékek hirtelen károsodása a regionális gazdaságot is könnyen megbéníthatja.
A két balti-tengeri kábel (a Finnországot és Németországot, illetve a Svédországot és Litvániát összekötő) megsérülése kapcsán ausztrál szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy saját optikai kábeleik is sérülékenyek a szabotázsokkal, balesetekkel szemben. De ide sorolták a cápák okozta véletlen kábelszakadásokat, a gyakori halászati incidenseket, és a geológiai eseményeket.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök a múlt héten a Balti-tengert „magas kockázatú” övezetnek nevezte. Erre reagálva Ausztrália azt sürgeti, hogy további érzékelőkkel és monitoring eszközökkel szereljék fel a kritikus infrastruktúrákat, valamint gyorsabb kábeljavító kapacitásokat építsenek ki.
Ennek kapcsán az ország múlt csütörtökön bejelentette, hogy négy év alatt 18 millió dollárt költ kábelkapcsolati központra.
(Kép: Flickr)
