Elkészült az első felmérés arról, hogy az átlag európai lakos mennyit tud a kvantumtechnológiáról. A kutatás szerint már jó eséllyel mindenki hallott róla, de szinte alig van, aki meg is tudná mondani, mi az a kvantumtechnológia.
Eszik-e vagy isszák?
A Euronews beszámolója szerint a felmérésben azt találták, hogy Franciaországban és Németországban a legtöbb felnőtt (78 százalék) ismeri a kvantumtechnológiát. Sokaknak még arról is van némi sejtésük, hogy miként lehet vele megoldani a nagy társadalmi kihívásokat.
A megkérdezetteknek azonban csak egyharmada értette meg “jól”, hogy mi is az a kvantumtechnológia. A válaszadók 49 százaléka pedig hallott róla, de nem tudta, hogy mi az.
A kvantumtudomány a kvantumrészecskék tanulmányozását jelenti, amelyek az anyag és az energia alapvető építőkövei, amelyek a klasszikus fizika helyett a kvantummechanika szerint működnek. Ezek a részecskék kulcsfontosságúak az olyan technológiákban, mint a GPS, a félvezetők és az MRI-szkennerek. Még hagyományos optikai mikroszkóppal sem láthatók, mint az elektronok, a protonok vagy az egyes atomok.
A YouGov tanulmányát az ENSZ Kvantumtudomány és -technológia Nemzetközi Éve elnevezésű projekt alkalmából tették közzé ezen a héten hétfőn, vagyis a Kvantum Világnapon.
Idén lesz száz éve, hogy tudósok elkezdték lefektetni a kvantummechanika alapjait.
Nem tudja, de jó lesz
Az európai felmérésből most az is kiderült, hogy a megkérdezettek 47 százaléka úgy véli, hogy a kvantum pozitív hatással lesz az országukra a következő öt évben.
A válaszadók csaknem fele nyilatkozott optimistán a kvantumnak az egészségügyre, az energiára, a kiberbiztonságra és az éghajlatváltozásra gyakorolt hatását illetően. A kvantumtechnológia olyan területeken segíthet, mint például az egészségügy. A kvantumérzékelők segítségével ugyanis elérhető a pontos orvosi képalkotás, a molekuláris kölcsönhatások szimulálásával pedig felgyorsítható például a gyógyszer-fejlesztés is.
Az éghajlatváltozás hatásainak leküzdésében a kvantumfizika lehetővé teszi a tudósok számára, hogy új generációs érzékelőket fejlesszenek ki a környezeti megfigyeléshez.
Titkosítás egy titokzatos technológiával
A biztonság terén a kvantumtitkosítással megvédhető a kommunikáció. Míg a kvantumszámítógépek olyan, korábban megfejthetetlen problémákat oldhatnak meg, amelyekre a hagyományos számítógépek nem képesek.
Tavaly novemberben Henna Virkkunen, az EU technológiai biztosa úgy nyilatkozott, hogy a kvantumtechnológia területén Európának optimistának kell lennie. Virkkunen felvázolta az uniós kvantumstratégiát, amely magában foglalja egy európai kvantumchip kifejlesztését és egy esetleges kvantumtörvényt.
Az EU tavaly 65 millió eurós finanszírozást is kért a kvantumcsipek iparosításának felgyorsítására. Mindez három éven keresztül 200 millió eurós szélesebb körű beruházás részeként valósult meg.
Európa lemaradt
Persze a világon nem az EU az egyetlen hely, ahol sokat remélnek a kvantumtechnológiától.
A kvantum világnap alkalmából az Egyesült Királyság is bejelentett egy mintegy 140 millió euró értékű beruházást a kvantumtechnológia területén. A végső cél a társadalmi problémák, többek között a csalás és a pénzmosás elleni küzdelem.
Bár a kvantumtechnológia alapjait a Nobel-díjas osztrák fizikus Anton Zeilinger fektette le, Európa a kvantumtechnológia terén elmarad Kínától és az Egyesült Államoktól is. Ennek oka, hogy a kontinensen hiányzik a szükséges infrastruktúra, és jelentős beruházásokra is szükség lenne.
