(Kiemelt fotó: Envato Elements)
A Microsoft még 2019-ben már befektetett egymilliárd dollárt az Elon Musk és a technológiai befektető Sam Altman által alapított OpenAI-ba, ami a Dall-E népszerű képgeneráló eszköz és a ChatGPT fejlesztője. Az együttműködés meghosszabbításról szóló beszámolójában a BBC megjegyezte azt is, hogy a Windows- és Xbox-gyártó 10 000 fős elbocsátást tervez, de közölték azt is, hogy a kulcsfontosságú stratégiai területeken továbbra is felvesz munkatársakat, erről már az ictglobal.hu is beszámolt. Satya Nadella vezérigazgató a múlt héten a munkatársakhoz intézett feljegyzésében jelezte azt is, hogy „a számítástechnika következő nagy hulláma születik, a mesterséges intelligencia fejlődésével”.
A kiterjesztett partnerséget bejelentve a cégnél úgy látják, hogy a mesterséges intelligencia „a személyi számítógép, az internet, a mobileszközök és a felhő” kapcsán is jelentős hatást fejt majd ki.
Nem mindenki örül
Az OpenAI a ChatGPT-nek köszönhetően került be a széles nyilvánosságba, mivel a chatbot képes meggyőzően emberi válaszokat adni kérdésekre. Azóta számos esetben tesztelték a képességeit, természetesen eltérő eredményekkel, de valóban úgy tűnik, hogy sikerült még magasabb szintre vinni az MI-t. Ugyanakkor sokan tartanak attól is, hogy ez a fejlett technológia visszaélésekre adhat lehetőséget. A BBC összeállításában például a diákok puskázását, illetve a rosszindulatú programok írását említették.
Az is igaz ugyanakkor, hogy a mesterséges intelligencia technológia számos iparágat, köztük a keresést is forradalmasíthatja. A Microsoft tulajdonában van a Bing keresőmotor, és bár népszerűségben elmarad a Google mögött, egyesek szerint a ChatGPT veszélyt jelent az iparág vezetőjére. A The New York Times például korábban arról írt, hogy a Google „vörös kódot” hirdetett, mert attól tart, hogy az OpenAI fejlesztése lehetővé teszi, hogy a társaság versenytársai kihasítsanak egy komoly szeletet a cég 149 milliárd dolláros keresőhirdetési bevételéből. A Google egyébként korábban is tartózkodott attól, hogy egyes mesterséges intelligencia-rendszereket nyilvános használatra bocsásson. A cég “etikai kihívásokra” hivatkozott, amikor nem adta ki az Imagen nevű képgeneráló rendszerét – derül ki a BBC összeállításából.
Számos iparágat forradalmasíthat az MI technológia. (fotó: EnvatoElements)
Biztonságos és megbízható
A Microsoft az OpenAI-al való együttműködés kapcsán közölte, hogy elkötelezett „a megbízható és biztonságos mesterséges intelligencia rendszerek és termékek létrehozása mellett”. Jelezték azt is, hogy az OpenAI technológiáját „fogyasztói és vállalati termékeikben egyaránt” fogják használni.
A ChatGPT mellett a cég gyártja a Dall-E-t, amely egyszerű szöveges utasításokra válaszul képeket generál, valamint a GitHub Copilotot, egy olyan rendszert, amely mesterséges intelligenciát használ a számítógépes kód megírásához. Korábbi jelentések szerint a Microsoft további 10 milliárd dolláros befektetést fontolgatott az OpenAI-ba, de a vállalat mostani bejelentésében nem jelölték meg a befektetés nagyságrendjét.
Hatalmas piac
Miközben tavaly 136 milliárd dollárra értékelték a globális MI-piacot, az előrejelzések szerint 2030-ra – vagyis alig 8 év alatt – ez az összeg elérheti az 1581 milliárdot. Mindezen persze egyáltalán nem csodálkozhatunk, hiszen a mesterséges intelligencia képességeiből előnyt kovácsoló cégek szerint produktivitásuk 40 százalékkal növekedett a technológia bevetésével.
A ChatGPT jól mutatja a mesterséges intelligencia (MI) ugrásszerű fejlődését, hiszen a programmal barátian elcseveghetünk, de kérésünkre piackutatást is végez, alapvető kódolási feladatokat lát el, sőt, akár szerelmes verset is ír nekünk. Nem csoda, hogy azonnal fellángolt a vita: kell félnünk attól, hogy az MI a munkaerőpiacon is helyettesít majd minket? Hortobágyi Ágoston digitális stratéga úgy látja, hogy a technológia – és a hamarosan érkező még okosabb társai – jó néhány iparág, eddig megszokott gyakorlatát is átalakíthatja, azonban új távlatokat is nyithat a gép és az ember közötti együttműködésben. Ehhez viszont az kell, hogy az embereket, vállalkozásokat és szélesebb értelemben a társadalom egészét is felvértezzük a szükségszerű digitális ismeretekkel, ezen a téren pedig Magyarországon igen sok dolgunk van még.
„A technológiát eddig is számos iparágban alkalmazták” – mondja Hortobágyi Ágoston, digitális stratéga, aki szakmai missziójának tekinti az egész társadalmat átszövő, tudatos és komplex digitális kompetenciafejlesztést. „A riadalmat talán inkább most az okozza, hogy olyan „tulajdonságokat” villantott fel a ChatGPT, ami alkalmassá teheti az eddig teljes mértékben humán képességeket (például kreativitást) igénylő tevékenységek elvégzésére. Különösen nagy hullámokat vetett a tartalomgyártók körében, de persze azt tudni kell, hogy a nagyobb médiumok főleg külföldön a sporthírek, statisztikákat közlő cikkek esetében eddig is használták az MI-t, mint tiszteletbeli újságírót”.
A szakértő szerint a kezdeti „gyermekbetegségeket” gyorsan ki fogja nőni a technológia és ha összekötik az interneten elérhető tudásanyaggal, sokkal megbízhatóbb is lesz. Azt is látni kell azonban, hogy ez eddigi tapasztalatok szerint, ha versenyhelyzet elé állítunk egy gép által készített szöveget, valamint egy ember által írt cikket, a többség látatlanban is inkább az utóbbira kattint.
A tendencia valószínűsíthetően a legtöbb területen és iparágban hasonló lesz: miközben az életünket egyre inkább megkönnyíti majd a gépi asszisztencia, felértékelődnek a humán hátterű tartalmak, termékek, szolgáltatások és alkotások, hiszen az ezek által nyújtott egyediséggel és érzelmi dimenziókkal a gépek nem versenyezhetnek (legalábbis egyelőre). Története során számos forradalmi újítással megtanult együtt élni az emberiség, és bár minden ilyen időszakban felmerült bennünk a kétség, hogy szükség lesz-e a munkánkra a jövőben, a technológia inkább új utakat mutatott és számos, korábban nem létező szakma és tevékenységi kör jött a létre – véli a szakértő.
Nincs 15 évünk
A mesterséges intelligencia és az ember minél hatékonyabb és sikeresebb együttműködése azonban a megfelelő digitális felkészültséggel rendelkező, magas hozzáadott értéket képviselő munkavállalók számától függ – ebben pedig hazánk kétségtelenül súlyos lemaradásban van. A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő 2022. évi mutató (DESI) alapján Magyarország a 27 uniós tagállam között a 22. helyen áll, és minden vizsgált területen az EU-átlag alatt teljesít.
Az oktatás mindeddig nem volt képes érdemben reagálni a digitalizált világgal érkező változásokra, és a magyar diákok rendre rosszul teljesítenek a természettudományi és matematikai felméréseken, melyek fontos alapját képezhetnék a valós, gyakorlatban is értékes digitális felkészültségnek. Persze nem csupán ezzel van gond: hazánkban az ipar nagy arányban alkalmaz alacsonyan képzett munkaerőt, akik már csupán ebből fakadóan is jobban ki vannak szolgáltatva az automatizációval és a robotizációval érkező kihívásoknak. A tét óriási, hiszen szélesebb értelemben Magyarország gazdasági versenyképessége múlik a következő lépéseken.

„Látva a legfrissebb technológiákat egyértelmű, hogy arra egészen egyszerűen nincsen 15 éve az országnak, hogy megvárjuk, amíg a jelenlegi, digitális bennszülött fiatal generáció felnő és belép a munkaerőpiacra. Hiszen a jelenlegi munkaképes korú lakosság egy jelentős része még egy kevésbé digitális világban nőtt fel, vagyis ők híján vannak a versenyképes technológiai tudásnak. Őket most kell felvértezni a szükséges digitális készségekkel. Ebből a célból alkottuk meg a kAPPcsolat programot, illetve indítjuk el hamarosan a DEKK Sulit, Magyarország első, Digitális Edukáció Képző Központját. Digitálisan felkészült országot, társadalmat digitálisan felkészült vállalkozásokra lehet építeni, ennek első lépése pedig a munkavállalók széleskörű képzése az alapvető digitális készségekre” – fűzi hozzá Hortobágyi Ágoston.