Sütő Ágnes, a KiberPajzs társ-projektgazdája, a Magyar Bankszövetség főtitkárhelyettese arról számolt be, hogy a tapasztalatok azt mutatják, hogy az online ügyintézések, vásárlások során a “leggyengébb láncszem” minden esetben a felhasználó:
“mi vagyunk azok, akik kinyitjuk az ajtót és beengedjük a bűnözőket“
– fogalmazott.
Kiemelte, a kiberbűnözés ma már az egész világunkat érinti. 2018-ban a csalók világszinten ezermilliárd dolláros kárt okoztak, az érték évről évre meredeken nő. A bűnözők célpontjai között éppúgy vannak vállalatok, mint magánszemélyek. Ha nem figyelnek kellőképpen, egy pillanat alatt elveszíthetik a teljes vagyonukat – mondta. Hangsúlyozta, hogy a veszély mindenkit fenyeget. A tapasztalatok szerint legtöbbször idős embereket károsítanak meg.
A felhasználók kínálják fel a bizalmas adatokat
Sonjic László, az OTP Bank biztonsági igazgatóságának vezető tanácsadója azt mondta, tévhit az, hogy az online csalók pénzintézetek rendszereit feltörve jutnak az ügyfelek pénzéhez.
A legtöbb esetben maguk a felhasználók adnak meg olyan bizalmas adatokat, amelyekkel a bűnözők visszaélhetnek.
Diamantopoulosné Kenyeres Gabriella, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője arról szólt, hogy a tárca már tizenegy éve működteti a napi 24 órában hívható áldozatsegítő vonalat, illetve központokat.
A csalók főképp webáruházak, csomagküldő szolgálatok hamis ajánlataival, hamis befektetési lehetőségekkel, banki ajánlatokkal keresik meg lehetséges áldozataikat. Sok embernek az összes pénzét leemelték a számlájáról bűnözők, ezért az áldozatsegítés része az azonnali pénzügyi segély, amelyet a kormányhivatalokban lehet igényelni
– ismertette.
A jogi mellett fontosnak nevezte az érzelmi segítségnyújtást is. Mivel a károsultak sokkos állapotba kerülhetnek, ennek kezeléséhez igény esetén pszichológus segítségét is kérhetik.
Konkrét támadások, konkrét példák
Bíróné Szunai Orsolya, a Budapesti Áldozatsegítő Központ koordinátora konkrét példákat említve egyebek mellett beszámolt arról, volt olyan eset, amikor a sértett azonnal jelezte a csalást a rendőrségnek és a bankjának, így visszakapta a számlájáról jogtalanul elutalt 15 millió forintot.
Halász Viktor, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó iroda szakértője elmondta, a csalók alapvető módszere még mindig a régi.
Elsősorban az áldozataik bizalmába akarnak férkőzni, hogy így juthassanak érzékeny adatokhoz. De folyamatosan bevonják tevékenységükbe a modern technológiákat.
Fontosnak nevezte, mindenki figyeljen a gyanús körülményekre. Ilyen lehet, ha:
- egy bank nevében jelentkező állítólagos ügyintéző számlaszámot, PIN-kódot és hasonló bizalmas adatokat kér telefonon
- vagy azt ajánlja, hogy az ügyfél különféle szoftvereket, alkalmazásokat töltsön le.
A szakértők kérdésekre válaszolva egyetértettek abban, hogy egyre inkább fontos a felvilágosítás a témában, mivel az online csalások száma robbanásszerűen emelkedik. Megállapításuk szerint a bankok fizetési rendszerei biztonságosak, de fontos, hogy az emberek betartsák a pénzintézetek ajánlásait, például a kétfaktoros hitelesítést.
(Kép: wikimedia)
