Azok, akik szeretnék tudni, mi is zajlik hűséges társaik elméjében, hamarosan segítséget kaphatnak az állatokkal való kommunikációhoz.
Brit tudósok és az állati elmék
A The Guardian nemrégiben az első olyan tudományos intézmény létrehozásáról számolt be, amely az állatok tudatának empirikus vizsgálatával foglalkozik.
A Londoni Egyetem egy speciális részlegén, az LSE-n nyílik meg szeptember végén a Jeremy Coller Állati Érzékelési Centrum.
A központban nem csupán domesztikált állatokkal végeznek majd kutatásokat: rovarokat, rákokat és tintahalakat is vizsgálnak majd.
A négymillió font értékű beruházásban készülő központ a globális interdiszciplináris szaktudás széles skáláját hasznosítja majd.
MI segíthet beszélgetni a kutyával?
A központ az idegtudomány, a filozófia, az állatorvos-tudomány, a jog, az evolúciós biológia, az összehasonlító pszichológia, a viselkedéstudomány, a számítástechnika, a közgazdaságtan és a mesterséges intelligencia területét fogja átfogni.
Az egyik legszembetűnőbb projekt annak feltárása lesz, hogy a mesterséges intelligencia hogyan segíthet az embereknek “beszélgetni” a háziállataikkal.
Természetesen, amilyen izgalmasan hangzik ez, annyira veszélyes is lehet.
“Szeretjük, ha háziállataink emberi tulajdonságokat mutatnak. Az MI segítségével teljesen új szintre emelkedik az a mód, ahogyan háziállatunk képes lesz beszélni hozzánk” – állítja Jonathan Birch professzor, a központ első igazgatója.
A professzor szerint azon az MI gyakran olyan kitalált (hallucinált) válaszokat generál, amelyek a felhasználónak tetszenek. Ahelyett, hogy az objektív valóságot mutatná be, ez pedig katasztrófális lehet a háziállatokra nézve – mondta Birch.
Állat-ember fordító modell
Mint arra Birch professzor rámutatott: a szeparációs szorongás miatt a kutyatulajdonosok gyakran szeretnének megnyugtatást kapni arról, hogy kedvencük nem szenved, ha hosszú időre egyedül marad.
A nagy nyelvi modelleken (LLM) alapuló futurisztikus “fordító” alkalmazások ígérhetnek efféle megnyugtatást. Végsősoron azonban kárt okoznak, mivel azt mondják a gazdiknak, amit hallani akarnak. Nem pedig azt, amire az állatnak valójában szüksége van.
Éppen ezért sürgősen szükség van az állatokkal kapcsolatos felelős, etikus MI-használatot szabályozó keretrendszerekre – mondta Birch.
Ez a terület jelenleg teljesen szabályozatlan. A most épülő londoni központban olyan etikai irányelveket akarnak kidolgozni, amelyeket világszerte hasznosíthatnak.
Alapvető kérdések tisztázása
A központ számára a MI és a mezőgazdaság kapcsolata volt a másik sürgető téma.
A mezőgazdaság már most is nagymértékben alkalmazza az automatizálást, és ez a folyamat egyre gyorsabb lesz – mutatott rá Birch.
Mindez azonban különösebb vizsgálatok nélkül történik, ami komoly etikai kérdéseket vet fel. A gazdálkodásnak magában kell-e foglalnia az állatokkal való gondoskodó kapcsolatot? – vetette fel a kérdést a professzor.
Ha igen, akkor a jelenlegi irányon sürgősen változtatni kell.
Az új londoni központ emiatt globálisan is alkalmazható útmutatásokat, gyakorlati kódexeket szeretne kidolgozni civil szervezetek segítségével.
A legelhanyagoltabb kérdés
Jeff Sebo, a New York-i Egyetem Környezet- és Állatvédelmi Központjának igazgatója szerint az állatok jólétének kérdései, az MI állatokra gyakorolt hatásai a legelhanyagoltabb kérdések közé tartoznak.
“Az emberiség több millió fajjal és több százmilliárd egyeddel osztozik ezen a világon. Az egész bolygón hatással vagyunk az állatokra, akár tetszik, akár nem” – mondta Sebo
Kristin Andrews professzor, az új központ egyik kurátora szerint munkájuk választ adhat arra, amit a tudomány legnagyobb kérdésének tart.
Mi is valójában az emberi tudat? Hogyan lehet azt újra “bekapcsolni” például egy stroke vagy más orvosi vészhelyzetek esetén?
“Még mindig nem értjük, hogy mitől lesz az ember tudatos. Vagy hogy miért kezd valaki tudatos lenni, vagy éppen miért hagyja abba” – fogalmazott Kristin Andrews. Azt viszont tudjuk, hogy a válaszokhoz úgy juthatunk el, ha először egyszerű rendszereket tanulmányozunk – tette hozzá a professzor.
A tudomány ugyanis az egyszerű organizmusok tanulmányozásával már eddig is nagy előrelépéseket tett a genomikában és az orvostudományban.
Szakadék az elképzelés és a valóság között
Dr. Kristof Dhont, a központ egy másik kurátora szerint lenyűgöző az állatok érzőképességéhez való emberi hozzáállás.
“Korunk egyik legsürgetőbb viselkedési kihívása az, hogy hogyan lehet megszüntetni a szakadékot aközött, amit az emberek az állatokról hisznek, és aközött, ahogyan ténylegesen viselkednek velük szemben” – mondta a szakértő.
A legtöbb ember mélyen törődik az állatokkal, de vannak ezek a rendszerek, szokások, normák és gazdasági hasznok, amelyek akadályozzák, hogy ezt átültessük az állatokkal való bánásmódunkba.
Jeremy Coller, akinek alapítványa több évre vállalta a központ működtetését, elmondta, hogy célja a “fajgyűlölő faj” szemléletének megváltoztatása.
“Csak ha jobban megértjük, hogyan éreznek és kommunikálnak az állatok, akkor leszünk képesek elismerni saját hiányosságainkat abban, ahogyan bánunk velük” – fogalmazott Coller.
“Ahogyan a Rosetta-kő feltárta a hieroglifák titkát, meggyőződésem, hogy a mesterséges intelligencia ereje segíthet megérteni, az állatok hogyan élik meg az emberekkel való interakcióikat” – mondta a központ támogatója.
(Kép: Unsplash/Alvin)
