Az amerikai igazságügyi tárca (DoJ) a Google monopóliumának felszámolására irányuló jogorvoslat részeként nyújtotta be az erről szóló beadványt a Columbia Kerületi Bírósághoz.
Megváltozhat az internet egésze
Amennyiben a DoJ jogorvoslati indítványát jóváhagyják a Google öt évig nem léphetne be újra a böngészőpiacra.
A columbiai kerületi bíróságnak végsősoron arról kell döntenie, hogy mi lesz a Google végső büntetése. Az ítélet pedig alapjaiban forgathatja fel a világ egyik legnagyobb vállalatát, de emellett megváltoztathatja az internet jelenleg ismert szerkezetét is.
A per ezen szakasza 2025-ben kezdődik.
A bíróság augusztusban döntött arról, hogy jogellenes a Google monopóliuma, mivel visszaélt a keresési üzletág feletti hatalmával. A bíróság azt is kifogásolta, hogy a Google ellenőrzi az internet különböző átjáróit. Emellett azt is, hogy a vállalat harmadik feleknek fizetett azért, hogy megmaradjon a keresőmotor alapértelmezett státusza.
A DoJ legutóbbi beadványa szerint az, hogy a Google tulajdonában van az Android és a Chrome, a keresési üzletág kulcsfontosságú terjesztési csatornái, “komoly kihívást” jelent a keresési piac versenyképessé tételét célzó intézkedések szempontjából.
Az igazságügyi tárca más lehetőségeket is javasolt a Google monopóliumának kezelésére – írta a TechCrunch. Többek között azt, hogy a Google válassza le az Android mobil operációs rendszerét.
Azzal persze a DoJ is tisztában van, hogy a Google és partnerei ellenezhetik a leválasztást. A szigorú korrekciós javaslatok egyike, hogy a Google nem használhatná az Androidot a konkurens keresők hátrányos helyzetbe hozására. A DOJ utalt rá, hogy ha a Google nem korlátozza az Androidot, akkor arra kellene kényszeríteni, hogy eladja azt.
Az ügyészek azt is megtiltanák a vállalatnak, hogy a böngésző- vagy telefongyártó cégekkel kizárólagos szerződéseket kössön. Ilyen az Apple-lel kötött szerződés, amely szerint a Google minden Apple-terméken alapértelmezett keresőmotor lesz.
“Igazság” utolsó vérig
A DoJ azzal is érvelt, hogy a Google-nek a keresési adatait a hirdetések kattintási adataival együtt licencelnie kellene a riválisoknak is.
A DOJ emellett megtiltaná, hogy a Google a Chrome leválasztása után öt éven belül újra belépjen a böngészőpiacra.
Emellett a Chrome eladása után a Google nem szerezhetne meg egyetlen rivális keresőt sem, és nem lehetne tulajdonos lekérdezés-alapú MI termékben vagy hirdetési technológiában sem.
Sőt, az igazságügy beadványában a kiadók számára olyan rendelkezéseket vázoltak, amelyek alapján a Google nem használhatja az adataikat az MI-modellek képzéséhez.
Ha a bíróság elfogadja ezeket a javaslatokat, az OpenAI, a Microsoft és az Anthropic komoly versenyelőnyre tehetnek szert az MI-technológiában.
A Google sem hagyta szó nélkül
A Google szerint a DoJ beadványa „radikális beavatkozási program”, amely ártana az embereknek, az Egyesült Államoknak és az országnak a világban betöltött technológiai vezető szerepének.
Kent Walker, a Google globális ügyekért felelős elnöke és jogi igazgatója szerint a DoJ “durván túlterjeszkedő javaslata mérföldekkel túlmutat a Bíróság döntésén”.
A Google egy sor olyan termékét törné meg – még a keresésen túl is -, amelyeket az emberek szeretnek és hasznosnak találnak a mindennapi életükben – állítja Walker. További érvként hozta fel a Google jogi vezetője, hogy a javaslat veszélybe sodorná a felhasználók biztonságát és magánéletét, rontaná a Chrome és az Android minőségét. De emellett ártana az olyan szolgáltatásoknak, mint a Mozilla Firefox, amely a Goolge Search-től függ.
Ha ebben a formában átmenne a DoJ javaslata, az akadályozni fogja az emberek hozzáférését a Google keresőhöz. Ráadásul jócskán rontaná a vállalat kilátásait az MI-versenyben.
A vállalat a jövő hónapban nyújtja be hivatalos válaszát a beadványra.
(Kép: Dall-e)
