Tíz évvel ezelőtt kezdődött az a különös “utazás” a mai ismert internet legnagyobb moguljának berkein belül, amely egy tavaly decemberi bejelentésben csúcsosodott.
A garázstól a qubitekig
A BackRub kutatási projektből kinőtt tech-óriás története 1996-ban kezdődött. A BackRub két stanfordos diák Larry Page és Sergey Brin projektje volt. Kezdetben a projektnek volt egy harmadik résztvevője is, Scott Hassan, aki a Google Search keresőmotor kódjának nagy részét megírta. Hassan azonban inkább a robotika felé fordult, 2006-ban megalapította a Willow Garage nevű céget. A Google hivatalosan 1998-ban indult el, hogy piacra vigye a BackRub nevű keresőalgoritmust.
Mire a Google házi kvantumfejlesztő műhelye felállt a 2010-es évek elején, a cég több mint hetven képviselettel rendelkezett a világ több mint negyven országában.
Mint azt Hartmut Neven, a Google Quantum AI alapítója és vezetője is felidézte a december eleji bejelentéskor, 2012-ben egy nagyméretű kvantumszámítógépet akartak építeni. E vízió szerint a kvantummechanikát – a természet „op-rendszerét” – a társadalom javára akarták fordítani. Tudományos felfedezésekkel, hasznos alkalmazásokkal és a nagy társadalmi kihívások megoldásával kecsegtetett mindez. A Google Research részeként a csapat hosszú távú útitervet készített, mára pedig a Willow jókora részét megtette a kereskedelmi szempontból is releváns alkalmazások felé vezető útnak.
“A hibák jelentik az egyik legnagyobb kihívást a kvantumszámításban, mivel a kvantumszámítógépek számítási egységei, a qubitek hajlamosak gyorsan információt cserélni a környezetükkel, ami megnehezíti a számítás befejezéséhez szükséges információk védelmét” – írta blogbejegyzésében Neven.
A Google Quantum AI csapata tavaly december elején a Nature nevű tudományos folyóiratban publikálta eredményeit. A fejlesztők ugyanis rájöttek, hogy minél több qubitet használnak a Willowban, annál jobban csökkenthetik a hibákat.
És mielőtt túl tudományosan kezdenénk fogalmazni, mindez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy exponenciális csökkenést értek el a hibaarányban. Ez pedig „küszöbérték alatti” teljesítménynek számít.
RCS, avagy a kvantumtechnika James Bondja
Neven és csapata a Willow teljesítményének mérésére a véletlenszerű áramköri mintavételezés (RCS) benchmarkját használták. Az RCS klasszikusan legnehezebb benchmark, amelyet ma kvantumszámítógépen el lehet végezni. Ezt lényegében a kvantumszámítástechnika belépési pontja: azt ellenőrzi, hogy a kvantumszámítógép olyasmit csinál-e, amit klasszikus számítógéppel nem lehetne megcsinálni.
Bármely kvantumszámítógépet építő csapatnak először azt kellene ellenőriznie, hogy az RCS-ben meg tudja-e verni a klasszikus számítógépeket.
Következetesen ezt a benchmarkot használták a chipek minden egyes generációjánál. A Willow teljesítménye pedig megdöbbentő: kevesebb mint öt perc alatt végzett el egy olyan számítást, amelyhez a mai leggyorsabb szuperszámítógépnek 10 szeptimilliárd évre lenne szüksége. Ez az észbontó szám meghaladja a fizikában ismert időskálákat, és jóval meghaladja az univerzum korát.
Ez alátámasztja azt az elképzelést, hogy a kvantumszámítás sok párhuzamos univerzumban történik, ami összhangban van azzal az elképzeléssel, hogy egy multiverzumban élünk, amit először David Deutsch jósolt meg – állítja bejegyzésében Hartmut Neven.
A qubitekért mi sem megyünk a szomszédba
Ha már évtizedek után sem kopik ki köznyelvből a fordulat, miszerint “a magyarok mindenütt ott vannak”, akkor miért éppen a kvantumtechnológia lenne kivétel?
Mert bizony a magyar Arenim-csoport 2024 tavaszán mutatta be a világ első kvantumbiztos kommunikációs platformját. A KvantPhone innovatív technológiája átfogó biztonsági infrastruktúrát takar, amely védelmet nyújt a kvantumszámítástechnikával együtt megjelenő biztonsági kockázatokkal szemben is.
Egy olyan gyorsan fejlődő területről van szó, amely az előrejelzések szerint öt éven belül képes lesz az összes jelenlegi kriptorendszert hatástalanítani.
Az Arenim kvantumbiztonságú vállalati szolgáltatásának lényege, hogy biztonságos, késleltetésmentes kommunikációs lehetőségeket garantál. Mindezt ráadásul úgy, hogy a csatornák védettek a kvantumszámítástechnika lehetséges kihasználása ellen.
A kvantumfenyegetéseken túl az új megoldás más, a kommunikációs csatornákat célzó kiberfenyegetések ellen is védelmet jelent. Legyen az bűnügyi lehallgatás, ellenséges kormányzati megfigyelés vagy akár ipari kémkedés.
A platform jelentőségét mi sem érzékelteti jobban, mint hogy 2023-ban 187 százalékkal nőtt a sikeres mobiltelefonos betörések száma.
(Kép: Dall-e)
